Takarék Index: egyes ingatlanok rezsiköltsége akár évi egymillió forinttal is csökkenhetne
Budapest, 2023. január 17. – A megugró energiaárak miatt az elmúlt hónapokban különösen nagy figyelem hárult az ingatlanok energetikai hatékonyságára, annál is inkább, mert a magyarországi lakásállomány szinte teljes egésze elavult energetikai szempontból.
A költségek és az energiakitettség csökkentésének, valamint az energiahatékonyság növelésének egyik módja az új lakások építése, főként azonban a már meglévő ingatlanok korszerűsítése. Utóbbi akár évi egymillió forintos, csaknem 90 százalékos megtakarítást is jelenthet sok lakástulajdonos számára – derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzéséből. Érdemes azonban azt is vizsgálni, hogy az egyes ingatlanok esetében milyen mértékű felújítás számít optimálisnak.
A Takarék Index elemzői a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában szereplő kategóriák alapján kiválasztott 40 példaingatlanon vizsgálták az építés ideje, a fűtési rendszer és a fogyasztás kapcsolatát. Az eredmények szerint összefüggés mutatható ki a lakóingatlanok építési ideje és a fűtéshez, melegvízhez felhasznált primer energia mennyisége között: minél régebbi egy ingatlan, jellemzően annál korszerűtlenebb. A gázkazánokkal felszerelt lakások energetikai jellemzői jobbak, mint a szilárd tüzelésű fűtési rendszerekkel vagy gázkonvektorral felszerelteké, utóbbiak esetében az építés idejétől függetlenül magas az energiaigény.
Aktuális hírek itt!
Az energetikai felújítások tehát sok lakástulajdonos számára nagymértékű megtakarítást jelenthetnek az energiaköltségekben. A magyarországi lakásállomány legnagyobb részét kitevő, 1946 és 1980 között épült ingatlanoknál ez kiugró mértékű is lehet: egy kategóriáján belül átlagos területű, száz négyzetméteres családi ház esetében, amelynek a felújítást követően DD vagyis a korszerűt megközelítő lesz az energetikai besorolása, a megspórolt összeg meghaladhatja az egymillió forintot a szakértők számításai szerint. Ez 89 százalékos csökkenést jelenthet. Az újabb építésű ingatlanoknál a megtakarítási arány ennél szerényebb – mert kisebb az eredeti állapot szerinti fogyasztás, amely így nagyobb eséllyel marad a kedvezményes ársávban –, de így is számottevő, főleg nemzetgazdasági szinten. A Takarék Index elemzőinek számításai rávilágítanak: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan közzétett átlagos primer energiafelhasználás több mint harmadával csökkenhetne az ingatlanok korszerűsítését – legalább a DD vagy a korszerűt jelentő CC osztály elérését – követően. Ez éves szinten hozzávetőleg 1500 milliárd forint megtakarítást jelenthetne nemzetgazdasági szinten.
A szakértők a különböző energiabesorolású ingatlanok felújításának várható eredményeit vizsgálva megállapították azt is, hogy a legnagyobb megtakarítást a jelenlegi árstruktúra alapján a JJ, az II és a HH, a kiemelkedően rossz, a rossz és a gyenge kategóriába tartozó ingatlanoknál lehetne elérni. A legalább a DD besorolást biztosító munkálatok révén az energiaköltség a korábbi töredékére, 7-12 százalékára csökkenhetne, de a reális felújítási szint elérésével is az alapállapotban fizetett 16-35 százalékára mérséklődhetne. A megtakarított összegeket érdemes összevetni a becsült felújítási költségekkel: a vizsgált HH-JJ ingatlanok esetében a DD szint elérésénél a felújítás 6,4-10,2 év alatt térülhet meg saját forrásból, míg a reális felújítási szintek esetén 5,3-8,8 év közötti megtérülési idő volt kalkulálható a példaként vizsgált otthonoknál. A felújított ingatlanok értéke ráadásul növekszik a munkálatok hatására, ami szintén pozitívum lehet a tulajdonosok számára.
„Mint arra korábbi elemzéseink rávilágítottak, a magyar lakásállomány óriási része elavult energetikai szempontból, a korszerűsítés tehát elengedhetetlen az energiahatékonyság javításához. A megújulást – amely számításaink hozzávetőleg 20 ezer milliárd forintba kerülne – központi intézkedések és kedvező hitelfelvételi lehetőségek is segíthetik, emellett nagy megrendelési volument jelenthetne az építőiparnak, elsősorban a KKV-szektornak. Az energiahatékonyság növelése jelentős prémiumot jelenthet az ingatlanok értékében, ráadásul szemléletváltáshoz is vezethet a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülésével. Nemzetgazdasági szinten pedig nagymértékben csökkentené az energiakitettséget, és jelentős megtakarítással járna” – mondta Dr. Nagy Gyula, a Takarék Jelzálogbank vezérigazgatója.
Takarék Jelzálogbank Nyrt.
A Takarék Jelzálogbank Nyrt. 1998-ban kezdte meg működését FHB Föld-, Hitel- és Jelzálogbank néven. Az első szakosított jelzálogbanki pénzintézetként lefektette a jelzálogbanki háttérrel működő jelzáloghitelezési üzletág alapjait a magyar bankpiacon, s országszerte elérhetővé tette a jelzáloglevéllel finanszírozott jelzálogalapú finanszírozást. A bank profilja 2018-tól letisztult, a Takarék Csoport hosszú távú céljaihoz illeszkedik, refinanszírozó jelzálogbankként működik, fő tevékenységi köre ennek megfelelően a jelzáloghitelek refinanszírozása a Takarék Csoport tagjai és csoporton kívüli partnerbankok számára, valamint a jelzáloglevél kibocsátás.
A Takarék Jelzálogbank a Takarék Csoport tagjaként végzi üzleti tevékenységét, közvetlen fő tulajdonosa az MTB Zrt. A bank integrált hitelintézetként a Takarék Csoport tagja, egyben a 2020-ban megalakult Magyar Bankholding Csoport tagja is, amely az egyesült MKB Csoporttal együtt a második legnagyobb hazai bankcsoport.
Aktuális hírek itt!
Magyar Bankholding Zrt.
A hazai tulajdonú Magyar Bankholding Csoport az ország második legnagyobb bankcsoportja. A bankholding célja a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport egyesítésével és transzformációjával Magyarország leginnovatívabb integrált bankjának létrehozása, amely élen jár az ügyfelek személyre szabott kiszolgálásában, valamint elkötelezett a magyar emberek, vállalkozások és gazdaság iránt.
A Magyar Bankholding Csoport számos területen jelenleg is piacvezető, így a vállalati szegmensben, azon belül is a mikro-, kis- és középvállalatok hitelezésében, az agrár- és élelmiszeriparban, valamint a lízing piacon. 2,2 millió lakossági és 375 ezer vállalati ügyféllel, az ország legnagyobb fiókhálózatával, illetve több mint 10 000 munkavállalóval rendelkezik. Összesített mérlegfőösszege meghaladja a 10 940 milliárd forintot.
A Budapest Bank és az MKB Bank egyesülése 2022. március 31-én sikeresen megvalósult, a hitelintézet átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven működik. A Takarékbank csatlakozására, a jogi fúzióra 2023. májusáig kerül sor. Innentől MBH Bank Nyrt. néven, egységes márkanévvel és arculattal működik tovább az egyesült MKB Bank és a Takarékbank.
