Brüsszelt teljesen hidegen hagyják az Oroszország elleni szankciók európai gazdasági és társadalmi következményei.
Az esetleges újabb szankciók, illetve a kérdés folyamatos lebegtetése tovább súlyosbítja a jelenlegi európai energiakáoszt, drasztikus energiaárakat és inflációt generál. Németország esetében is egyre drámaibbak a következmények, amelyeket tovább súlyosbítanak az ideológiavezérelt berlini politikusok szakmai érveket nélkülöző energetikai ötletei.
Amikor leáll a termelés és kialszanak a lámpák
Németország már jelenleg is szenved a brüsszeli szankciók következményeitől – a drámai energiaköltségektől és az immár tragikus energiahiánytól – miközben aggasztó jelentések érkeznek a nagyvállalatok fizetésképtelenségéről.
A legfrissebb hírek itt!
A Focus német hetilap online kiadása arról számol be, hogy egyes ipari vállalatok kénytelenek voltak leállítani a termelésüket, illetve drasztikusan csökkentették azt a sokkoló energiaköltségek miatt. Döntően a középvállalatok szenvednek, de az acélgyártó nagyvállalatok is érintettek. Az ArcelorMittal, a világ első számú acélgyártója ideiglenesen leállítja két üzemét (Bréma, Hamburg) a robbanásszerűen növekvő energiaköltségek miatt. A cég vezérigazgatója a leállásokkal összefüggésben kiemelte, hogy a magas gáz- és villamosenergia-árak súlyosan visszavetik a versenyképességüket. Emellett a szövetségi kormány gázilletéke tovább fogja rontani a helyzetet. Néhány hónapon belül megtízszereződött a gáz- és áramár, ezért a vállalat vezetője sürgős politikai beavatkozást kért.
A drámai következmények a kis- és középvállalkozásokra is kiterjednek. Ma már ott tartunk, hogy a „költségcunami” hatására lekapcsolják a villanyt a német pékségekben is, hiszen egész egyszerűen nem tudnak megbirkózni a magas energiaköltségekkel. A cégek 70 százaléka gázt használ a sütéshez, az átállás pedig technikailag nem mindig megoldható, sok pénzbe és időbe kerül. Ezért a német pékek már akcióba kezdtek, tiltakozásul lekapcsolják a villanyt. A kenyeret és a zsömlét sötétben kell megvásárolni… De a sörfőzők, vagy az olyan energiaigényes ágazatok, mint a tégla-, a cserépipar vagy a porcelángyártók is súlyos helyzetbe kerültek.Nem csak Németország szenved. A Bloomberg szerint az alumíniumgyártó üzemek bezárása is küszöbön áll. Európa legnagyobb alumíniumkohója, a francia tulajdonban lévő Aluminium Dunkerque Industries ezen a héten megkezdte a termelés 22 százalékos csökkentését. Ez a válasz a drámai villamosenergia-árakra. A láncreakció elindult, az energiaválság vége pedig még nem látszik…
Újabb bornírt politikusi ötletek
Németország esetében már évek, évtizedek óta azt láthatjuk, hogy a klíma- és energiapolitikai döntések politikai és nem szakmai alapon születnek. Az új német kormánykoalíció azt a célt tűzte ki, hogy a leállított szén- és atomerőművek helyét gázerőművek fogják átvenni, hiszen önmagában a nap- és szélerőművek ellátásbiztonságot nem tudnak garantálni. Ez az ötlet néhány hónap után összeomlott. Az orosz olcsó földgázimport teljes kiváltása szintén. Ezt követően az volt a mondás, hogy Németországban „hőellátási probléma van, nem pedig áramellátási”. Természetesen hamarosan már áramellátási problémákról kezdtek beszélni. A németek közben visszatérnek a szénerőművekhez és nemrég bejelentették, hogy a három, még üzemelő atomerőművi blokk közül kettőt néhány hónapig készenléti tartalékba kívánnak helyezni az idei év végi végleges leállítás helyett. Ugyanakkor az üzemeltetőkkel való egyeztetés elmaradt, ráadásul a műszaki kivitelezés lehetősége is erősen kétséges.
A legfrissebb hírek itt!
Robert Habeck német gazdasági miniszternek, aki szakdolgozatát verselemzésből, doktori disszertációját pedig irodalmi esztétikából írta, van egy újabb „korszakalkotó” ötlete, mely szerint úszó olajerőműveket kell bevetni az áramellátás biztosítása érdekében. Ez határozottan működni fog – állítja…
A gazdasági miniszter szóvivője szerint Habeck most további olajtüzelésű erőműveket kíván használni klímagyilkos úszó olajerőművek formájában. Ezeknek az úszó olajerőműveknek a célja a német nukleáris kapacitás pótlása. Bár ez a technológia világszerte ismert, valójában csak a fejlődő országokban alkalmazzák. Ezzel szemben a fejlett Oroszországban már évek óta kereskedelmi üzemben termel a világ első klímabarát úszó atomerőműve… A németek az olaj mellett szénre és gázra kívánnak támaszkodni egyáltalán nem foglalkozva az egyre súlyosabb klímavédelmi, társadalmi és ellátásbiztonsági következményekkel.
A verselemző miniszter az orosz gázfüggőség csökkentése érdekében előhozakodott egy másik ötlettel is. 2030-ig 6 millió új hőszivattyút kívánna telepíteni Németországba. Egy építőmérnök professzor egész egyszerűen „érthetetlen őrületnek” nevezi a tervet, hiszen hiányzik többek között a szükséges munkaerő, a megfelelő gyártási kapacitás és az épületállomány megfelelő szigetelése. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi és a közeljövőben várható súlyos német energiakrízis közepette a legrosszabb esetben, ha tömegesen kapcsolnák be a hőszivattyúkat, akkor az áramszünetek esélye nagymértékben növekedne, miután – különösen nagy hidegben – a túlnyomó többségben levegős hőszivattyúk falják az áramot.
Szankciók és ideológiák helyett reális klíma- és energiapolitika kellene
Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Németország az orosz-ukrán konfliktus előtt, már tavaly elkezdte az orosz földgáz démonizálását azzal, hogy a tavaly szeptemberre elkészült és üzemkész Északi Áramlat-2 földgázvezeték-rendszer üzemeltetéséhez nem adta meg a szükséges engedélyeket. Ezt az ukrán-orosz konfliktus kitörését követően megfejelte azzal, hogy további szankciókat vetett ki. Mindezeket attól függetlenül tette, hogy már tavaly is drámai gázhiány és gázárak sokkolták nemcsak a németeket, hanem egész Európát. Mindeközben láthatóvá vált, hogy az orosz földgáznak, olajnak és szénnek sem ár, sem pedig mennyiség tekintetében nincs valós és fentartható alternatívája. Az olcsó és kiváló minőségű orosz szén helyett a németek például Ausztráliából és Dél-Amerikából fognak szenet importálni…
A szakértők szerint a német szövetségi kormánynak haladéktalanul felül kellene vizsgálnia az új gázvezetékrendszerrel kapcsolatos elutasító álláspontját és megadni a szükséges engedélyeket annak beüzemeléséhez. Ezzel a józan ész diktálta döntéssel el lehetne érni, hogy a német emberek ne fázzanak télen és a német iparnak is elegendő földgáz álljon rendelkezésre, hiszen az ellátásbiztonság garantálása a szövetségi kormány alapvető kötelessége. Sőt, ezzel a döntéssel enyhíteni lehetne a sokkoló európai gáz- és villamosenergia-árakat és a hiányt is. Az Európai Unió gazdaságára az lenne a leginkább pozitív hatással, ha Brüsszel végre-valahára az európai emberek és ipar érdekeit szolgálná és eltörölné az energetikai szankciókat.Az európai – és ezen belül a németországi – klíma- és energiapolitika kudarcot vallott. A felelős döntéseket egész egyszerűen feláldozzák a (párt)politika, a brüsszeli és washingtoni elvárások oltárán, és olyan intézkedéseket hoztak és hoznak, amelyek szembemennek a klímavédelemmel és az ellátásbiztonsággal. Mindennek az összes tagállam, köztük Magyarország, a kárvallottja.
Szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője.
origo
Hirmagazin.eu
