Forrás: 180 perc/Kossuth Rádió | 2015. 04. 19. 16:30:00
A megvalósítás fázisában nem sokan hittek a végül a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába meghívott magyar filmben, a Saul fiában – mondta a Kossuth Rádióban a rendező, Nemes Jeles András.
„Bedobtak a mélyvízbe” – mondta a 180 percben Nemes Jeles László filmrendező arról, hogy Saul fia című első játékfilmjét meghívták 68. cannes-i filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába. A 38 éves rendező szerint a cannes-i versenyben fiatalnak számít, és a válogatóknak „nem annyira szokásuk meghívni” hasonló korú filmeseket.
Rég sikerült hasonló magyar filmesnek
Negyvenhat év után először ér ismét magyar rendezőt az a megtiszteltetés, hogy első játékfilmjével a cannes-i hivatalos versenyprogramban szerepelhet. Korábban Makk Károly Liliomfi (1955), Kósa Ferenc Tízezer nap (1967) és Sára Sándor Feldobott kő (1969) című alkotásával történt hasonló.
Nemes Jeles László a Cannes-ba meghívott filmjéről – 180 perc
Nemes Jeles László szerint filmjének már az is díj, hogy bejutott a versenyprogramba, és sokan látják majd, annak azonban nem akarja a súlyát cipelni, hogy meg kellene nyernie az Arany Pálmát. Hozzátette: azt reméli, a filmnek szép karrierje lesz külföldön. A cannes-i meghívás lehetséges okáról pedig azt mondta, ő úgy látja, a nemzetközi filmek egyre inkább egy típusúak, ezért talán azt értékelték, hogy az övé más.
A film az auschwitzi Sonderkommando egyik elképzelt magyar rabjáról, Saul Auslanderről szól. A Sonderkommando tagjait arra kényszerítették, hogy összegyűjtsék a gázkamrában megölt emberek tetemeit, elégessék, és a hamvaikat szétszórják. A tábor perifériáján, a krematóriumokban élő csoport tagjai elszigetelten, a borzalmas titok őreiként néhány hónapig dolgoztak, mielőtt kivégezték őket. Saul a krematóriumban megtalálja egy kisfiú holttestét, és mivel saját gyermekét véli benne felfedezni, lehetetlen tettre vállalkozik: megpróbálja titokban eltemetni a fiút, megmentvén ezáltal a krematórium lángjaitól.
Nemes Jeles László filmrendező
Thierry Frémaux, a világ legjelentősebb filmes szemléjének művészeti igazgatója szerint a magyar filmnek várhatóan nagyon nagy visszhangja lesz, és más művészeti ágakhoz hasonlóan a filmművészetben is vitát indíthat a holokausztábrázolásról.
Nem sokan hittek benne
Nemes Jeles László Türelem című kisfilmje elnyerte a 38. Magyar Filmszemle legjobb kisjátékfilmnek járó díját, világpremierje a velencei filmfesztivál rövidfilmes versenyében volt, majd jelölték az Európai Filmakadémia legjobb rövidfilm-díjára. Három kisfilmje (Türelem, The Counterpart, Az úr elköszön) több mint harminc díjat kapott száznál is több nemzetközi filmfesztiválon.
A cannes-i versenyprogramba benevezett 1854 filmből egyelőre 16 versenyezhet az Arany Pálmáért, de a lista várhatóan még 3-4 filmmel bővül a következő hetekben. A magyar alkotás mellett többek között az Arany Pálma-díjas olasz Nanni Moretti (Mia Madre) és az amerikai Gus Van Sant (The Sea of Trees), valamint a francia Jacques Audiard (Erran) és a szintén olasz Matteo Garrone (Tale of Tales) kapott meghívást a legfontosabb programba. A fesztivál május 13. és 24. között zajlik.
Arra a riporteri megjegyzésre, hogy ennek ellenére kevesen ismerik a nevét, Nemes Jeles László azt mondta, az biztos, hogy nem exponálja magát, és érdekes ennyire a semmiből a világ középpontjába kerülni. Kisfilmjei miatt Európában a szakma ugyan tudta, hogy valamit csinál „ez a fiú”, de nem nagyon gondolták, hogy ez hamar sikerül neki, vagy hogy a mostanihoz nagy visszhangja lesz annak, amit készít – tette hozzá.
A rendező a Saul fia forgatókönyvét a fesztivál által létrehozott Résidence program keretében fejlesztette, de mint mondta, a cannes-iakon kívül, akik nem adhatnak pénzt, csak a Magyar Nemzeti Filmalap hitt a filmben. A szervezet 321,6 millió forinttal támogatta az alkotást. Hozzátette: bár a többi lehetséges támogató is dicsérte a forgatókönyvet, projektjével Európában mindenhonnan kidobták.
A filmezés miatt jött haza
A rendező Budapesten született, 1989-től 2003-ig Párizsban élt, egyetemi tanulmányai során történelmet, irodalmat és forgatókönyvírást tanult. Mint mondta, azért jött vissza Magyarországra, hogy dolgozhasson, megtanulja a szakmát, mert azt látta, nem ismer elég embert Franciaországban ahhoz, hogy filmeket készíthessen.
Azon, hogy a Saul fia mikor kerül a magyar mozikba, még gondolkozik a forgalmazó. Lehet, hogy a magyarországi nézők akár már Cannes után láthatják az alkotást, de az is előfordulhat, hogy őszig kell várniuk, sokkal tovább nem – mondta a Kossuth Rádióban Nemes Jeles László filmrendező.
