A városi élet nem csak az embereket fenyegeti, évente egy vizsgálat mindenképp szükséges.
Jelenleg az Európában élő, 10 évnél idősebb kutyák közül nagyjából minden második szenved valamilyen daganatos megbetegedésben – derül ki a Stefan Siman neves állatterapeuta és kutyatréner által szerkesztett, „A 10 leggyakoribb kutyabetegség” című kiadványból. A kutyáknál ugyanazok a tényezők váltják ki a rákos megbetegedést, mint az embereknél, és kezelésük is csaknem hasonlóan költséges.
Pontos felmérés nem készült a hazánkban tartott kutyák számáról, a Nébih Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága a magyarországi eblétszámot 1,25–1,5 millióra becsüli – összevetve a csipelt ebek számát, a kötelező éves veszettség elleni oltás adatait, valamint a gyepmesteri telepek és a menhelyek létszámadatait. A daganatos megbetegedések a hazai kutyák esetében is egyre gyakoribbak.Javuló diagnosztika
A kutyák is egyre hosszabb életet élnek, és az állatorvosok is egyre felkészültebbek, ezért tudnak egyre több esetet diagnosztizálni.
– Harminc évvel ezelőtt valószínűleg nem is tudták volna diagnosztizálni a daganatos megbetegedéseket a kutyáknál. A külső, látható daganatok – mint például a bőrrák, emlőrák – könnyebben észrevehető, ez az állattartóknak is feltűnhet, de a testüregben található daganatok felderítéséhez ultrahangra, röntgenre, CT-re van szükség a háziállatoknál – tudtuk meg Balogh Lajostól, a Budafoki Állatgyógyászati Központ vezető onkológus állatorvosától, aki az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság igazgatóhelyettese is.
Az állatorvosi rendelők manapság már jobban felszereltek, sok helyen megtalálhatóak ezek az eszközök, így könnyebben kiszűrhetők a betegségek.Tovább élő kutyák
– Tapasztalataink szerint a daganatos megbetegedések előfordulása megnövekedett, évről évre egyre több ilyen esetet kell ellátni – mondta el Balogh Lajos. Az orvos szerint ennek részben az oka az, hogy egyre több állat éri el az időskort, és a rákos megbetegedés az állatoknál időskorban jellemzőbb. Az elhízás, az urbánus környezet, a szennyezettebb levegő, étel, ivóvíz mind olyan tényezők, amelyek növelik a rák kockázatát – ebben párhuzamot lehet vonni az emberekkel.
Az esélyeken természetesen lehet javítani, már a kölyökkutya kiválasztásával is, hogy minél megbízhatóbb helyről származzon, illetve a nevelésével – minél jobb higiéniás környezetet, tisztább táplálékot és megfelelő mennyiségű mozgást kell biztosítani az állatnak.
– Odafigyeléssel lehet csökkenteni a rák kialakulásának veszélyét, de sajnos nullára redukálni még így sem lehet – tette hozzá az állatorvos.Vizsgálat évente
Míg az embereknél egyre több szűrővizsgálatra van lehetőség, addig sajnos a kutyák esetében nem lehet pontos szűréseket végezni, és nagyon részletes vizsgálatra van szükség, hogy idejében észrevegyék a daganatot. Ha évente elviszik a kutyákat állatorvoshoz, aki alaposan és gondosan átvizsgálja az állatot, akkor hamarabb kiszűrhető egy daganatos megbetegedés.
A probléma a kutyák esetében is az a rákkal, hogy akárcsak az embereknél, sokáig tünetmentes lehet, pedig a korai és pontos diagnózis lenne a legfontosabb. Ha felfedeznek egy daganatot, még mindig szükséges a pontosítás, és meg kell vizsgálni azt is, hogy a primer daganat mellett nincsenek-e áttétek az állat szervezetében.Sokszor gyógyítható
– Ha felállították a pontos diagnózist, csak azután látják az állat igényeit, hogy milyen beavatkozásra van szükség. Csak utána lehet megmondani, hogy elég-e a műtét, szükség van-e kemoterápiára, sugárkezelésre, illetve, hogy milyen lesz a betegség lefolyása, meggyógyul-e az állat, vagy csak az életminőségét tudjuk javítani, az életét meghosszabbítani – fogalmazott a specialista.
Korábban, ha az állatorvosok találkoztak egy daganatos megbetegedéssel, sokszor „dermedtséggel” álltak hozzá, nem tudtak mit kezdeni vele, mára viszont ez megváltozott, kicsit szelídült a betegség megítélése, és a daganatos megbetegedések nagyobb része gyógyítható.
– Ha felmerül a rák gyanúja, az a kutyáknál is sokrétű és költséges vizsgálatot jelent. Szükség van először fizikális, labor- és vérvizsgálatokra, illetve onkológiai szövettant is kell végezni – magyarázta az állatorvos.Költséges szűrések
Ezek a szűrések nagyjából 10–20 ezer forintba kerülnek, akárcsak a mellkasi röntgen, illetve a hasi ultrahang, amivel ki tudják vizsgálni a kór előrehaladottságát.
– A kis testű kutyáknál test-CT, MRI-vizsgálat is kellhet, amely már költségesebb, akár 50-60 ezer forintba is kerülhet – mondta Balogh Lajos. Ezekkel a vizsgálatokkal tudják megmondani, hogy milyen stádiumban van a betegség. Azonban az állatorvosi biztosításokat lehet fordítani a vizsgálatokra, gyógykezelésekre, így aki kötött már ilyet, annak kisebb anyagi problémával kell szembenéznie egy esetleges betegségnél.
Költségek (forint):
Általános állatorvosi vizsgálat: 3–6000
Vérvizsgálat: 6–16 000
Szövettan: 7–11 000
Röntgen (felvételenként): 5–10 000
CT, MR: 50–60 000
Ultrahang: 3–10 000
Daganat eltávolítása (a gyógyszerek nélkül): 10–30 000
Általános tünetek
Külsőleg kitapintható duzzadások, az állat testtömegének rohamos csökkenése, étvágytalanság, a mozgási kedv hiánya vagy nagyon alacsony szintje, légzési nehézségek, fáradékonyság.
Újra lesz önálló állatorvosi egyetem
Egyes karokat más intézményekbe olvasztanak be.
Nagy átalakításokat terveznek a felsőoktatási intézmények struktúrájában, működésében: újra lenne például állatorvosi egyetem, és önállósodna a soproni erdőmérnöki kar is. Végleges döntés augusztus végén várható – jelentette be a felsőoktatásért felelős államtitkár tegnap.
Palkovics László azt mondta: jelentősen átalakulhat a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME), amelynek az átalakítására azért van szükség, mert az intézmény integrációját „nem sikerült jól végrehajtani”, emiatt pedig belső feszültségek vannak.
Az NYME soproni erdőmérnöki kara önálló intézményként működne tovább, kibővítve képzését. Szintén önállóvá válna a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ. Az egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kara, valamint a győri Apáczai Csere János kar a győri Széchenyi István Egyetem részeként működne tovább.
A budapesti állatorvos-tudományi kar kiválhat a gödöllői Szent István Egyetemből, és önálló egyetemként működhet tovább. A Budapesti Corvinus Egyetem kertészeti és élelmiszer-ipari karai a gödöllői Szent István Egyetem részévé válnának.
Az államtitkár szerint tervezik a szolnoki és a kecskeméti főiskola összeolvasztását, illetve a gyöngyösi és az egri főiskola összevonását, amelyhez csatlakozna a Szent István Egyetem jászberényi pedagógiai kara is.
Forrás: metropol; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
