Pontosan fél évszázad múltán megoldódhat a magyar kriminalisztika egyik legnagyobb rejtélye: a Labancz Anna-ügy néven elhíresült gyilkosság.
Egy, a napokban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által közreadott, eddig soha nem látott titkosszolgálati iratokból kiderül, hogy a hírszerzés megfigyelt egy férfit, aki sokat beszélt a gyilkosságról, amelynek számos, a nyilvánosság előtt nem ismert részletét is tudta.
Mint ismert, 1970. április 19-én hajnali három és negyed négy között a miskolci nővérszállón megölték a csillogó szépségű ápolónőt, az akkor 24 éves Labancz Annát. A gyilkosság Anna földszinti szobájában történt. Az elkövető a nyitott ablakon át jutott a helysiégbe, majd a késével 16-szor szúrta meg az alvó ápolónőt. Ennek ellenére Annának még volt annyi ereje, hogy csurom véresen kirohant a folyosóra, ahol azt kiabálta: „Nem akarok meghalni, mentsétek meg az életemet!” Nem tudtak neki segíteni, végül a közeli kórház műtőasztalán halt meg.
A rendőrség hatalmas erőkkel vetette bele magát a nyomozásba, több száz embert hallgattak ki. A nyomozók dolgát nehezítette, hogy a városszerte sokak által jól ismert fiatal nő kiterjedt baráti és ismerettségi körrel bírt.
Hiába a rendőrség erőfeszítése, Anna gyilkosát soha nem kapták el, tette pedig – az akkori törvények szerint – 20 esztendő múltán, azaz 1990. április 19-én – elévült.
A most napvilágra került dokumentumokban az áll, hogy 1972-ben operatív módszerekkel megfigyeltek egy, a Budapesti Fegyház-és Szigorított Börtön elmemegfigyelőjében fogvatartott férfit, mert gyanú merült fel, hogy K. L.-nek köze lehet Anna meggyilkolásához. A férfi a cselekmény elkövetésének időpontjában annak a kórháznak az elmeosztályán volt segédápoló, ahol Anna is dolgozott, s alibit nem tudott igazolni arra az éjszakájára.
A beépített emberek jelentése szerint a férfi a börtönben részletesen beszélt Anna meggyilkolásáról: „Annát bajonettel ölték meg, vércsatornással. Többször megszúrták, megfordították benne – ekkor vágták el az artériát – majd kihúzták és arcába nyomták, alulról felfelé.”
Az első szúrás elmondása szerint hátulról történt. Sőt, többek előtt az is kijelentette, hogy ő tudja a gyilkos kilétét, de azt a rendőrség soha nem tudja kinyomozni. Azt ugyan nem tudni, hogy K. L. sorsa mi lett, mivel az őt megfigyelő zárkatársa átkerült egy másik intézménybe, de a jelentés szerint minden megszerzett információ erősítette a gyanút K. L. ellen.
A nyomozó nem emlékszik
Lapunk elérte a Labancz Anna-ügy egykori nyomozócsoportjának tagját, aki a mai napig a nyomozás szinte minden pillanatára emlékszik, de állítja: felderítő munkájuk során a kórház szinte valamennyi dolgozóját kihallgatták, az elmeosztályon dolgozó segédápolóra azonban nem emlékszik. Így számára is vadonatúj, ám annál érdekesebb ez a friss információ.
blikk, Hirmagazin.eu
