A hazai infláció 2017 óta folyamatosan a 3 százalékos jegybanki toleranciasáv közelében alakult, amely európai szinten is rendkívüli sikeres inflációkövetésnek számít
– mondta Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzési főosztályának vezetője a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! adásában.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiszámítható és stabil infláció fontos a gazdasági szereplőknek, a beruházások és a bevételek is jobban tervezhetővé válnak
– fogalmazott.
A KSH és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi adatai szerint az éves infláció októberben visszatért az MNB 3 százalékos inflációs céljához, ezzel enyhült a jegybankra nehezedő szigorítási kényszer.
Az idei esztendő harmadik negyedének végén szeptemberhez viszonyítva 0,2 százalékkal, az elmúlt év azonos időszakához képest 3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – jelentette a KSH. Az egy évre visszatekintő maginfláció (a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított mutató) a szeptemberi 4 százalékról 3,8 százalékra csökkent. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt éves áremelkedés 3,4 százalékos volt a múlt hónapban.
Az októberi adatok mögött az üzemanyagárak csökkenése, valamint az élelmiszerárak növekedési üteme áll.
A koronavírus inflációra gyakorolt hatásairól Várhegyi Judit elmondta, hogy a gazdaság nyári újraindulása után a szokásostól eltérő szezonalitás volt jellemző. Megugrott a kereslet több termék-, szolgáltatástípus iránt, így például az üdülési szolgáltatások iránt, ami felfelé tolta az árakat.
Szeptemberben és októberben pedig ezek a hatások mérséklődtek.
A kilátásokról elmondta, hogy a külső inflációs folyamatok, így például az üzemanyagárak alakulása is várhatóan mérséklő hatással lesznek a magyarországi inflációra a következő hónapokban.
hirado, kossuthradio
