A Kőszegi-hegység lábánál elhelyezkedő Bozsok község első okleveles említése 1277-ből származik. A község és a környék műemlékeinek története szorosan összefügg a Sibrik és a Batthyány családok történetével.
Bozsok két kastélya: az alsó kastély
A Sibrikeknek két kastélyuk is volt Bozsokon, amelyből a község déli határában lévő kastély 1616-ban átkerült Batthány Ferenc, majd később Batthyány Ádám birtokába. A fénykorában négy saroktornyos impozáns főúri kastély látogatói között olyan nevek is megfordultak, mint Rákóczi, vagy később I. Ferenc császár és neje. A XIX. század elején egy Batthyány lány férjeként gróf Althan Ferenc királyi főudvarmester lakta. A kastély fénykorának a grófné kolerában történő elhalálozása vetett véget, majd egy tíz évvel későbbi villámcsapás következtében keletkezett tűzvész véglegessé tette a pusztulást. A község déli határában ma már alig láthatók a Batthyány-várkastély épületmaradványai. Növények, bokrok nőtték be.
Bozsok másik kastélya – a felső kastély – Sibrik kastély
A Sibrik kastély napjainkban is a község északi határában, festőien szép környezetben, a Bozsok-patak partján áll. A kastély épületegyüttesét övező angolpark szinte beleolvad az Irottkő Natúrpark erdőségébe. A kastély helyén feltételezések szerint már a XV. században létezett épület. A középkori magra folyamatosan épült rá a XVI-XVIII. század között a késő reneszánsz típusú, egyemeletes várkastély. Négyzetes udvarát déli és nyugati oldalán épület határolja, másik két oldalán magas védőfal veszi körül. Északkeleten egy sokszögű saroktorony áll. Homlokzatépítése nemesen egyszerű. Egyetlen díszesebb része a törtvonalú párkánnyal lezárt bejárati kapuépítmény, amelyen a Sibrik és a Nádasdy család nemesi címerét tartalmazó kettős címer látható 1614-es évszámmal. Az udvari homlokzat földszintje kosáríves tornáccal kialakított.
A Sibrik család
A Sibrik kastély múltjával kapcsolatban el kell mondani, hogy a Sibrikek szerettek pereskedni. A legádázabb és a leghosszabban tartó ellenségeskedés 1631-ben kezdődött, és majdnem a század végéig tartott, legfőképpen pedig a harcias asszonyaik miatt húzódott el. Keletkezésének oka egy grádics használata és a családi levéltár őrzésének kérdése volt. Végét az I. Lipót által elrendelt szigorú vizsgálat eredményeként létrejött egyezség szülte, mely szerint a kastély udvarában magas falat húztak, hogy „Sibrik Sándorné Káldy Zsuzsanna asszonynak ne lehessen belátása Sibrik Zsigmondné Niczky Borbála udvarára”. A Sibrikek a bozsoki évszázadaik idején több ismert nemesi, főnemesi családdal kerültek kapcsolatba házasságok és gyakori pereskedéseik révén, pl. alsólendvai Bánffy Kata, Gersei Pethő Éva, Niczky Borbála, Káldy Zsuzsanna, Széchy Eufrozina, felsőbüki Nagy Klára is növelte a Sibrikek vagyonát, s hatalmát. A környéket elérő háborúk idején a család általában semleges maradt, a Sibrikek inkább a megyei közéletben vállaltak szerepet. A XVIII. század végén Sibrik Antal volt a kastély tulajdonosa, akinek legidősebb leánya volt Sibrik Erzsébet. ő Deák Ferenc édesanyja.
Az új tulajdonos – verebi Végh Gyula
A Sibrik család kapcsolata Bozsokkal 1906-ban ért véget, amikor is Sibrik Kálmán, az akkori tulajdonos a kastélyt és a birtokot verebi Végh Gyulának és feleségének Wimpfenn Mária grófnőnek adta el. Dr. Végh Gyula művészeti író, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, majd főigazgatója volt. A kastélyt feleségével rendbe hozatták, bővítették, a park felőli részen az emelethez teraszt, és ehhez feljárót építettek. Bozsok új tudós földesurának ugyan másutt is voltak birtokai, a kastély azonban e faluhoz kötötte, s a harmincas évektől ez lett állandó lakhelye. A fővárosból ide költöztette értékes könyveit és műtárgyait is. Dr. Végh Gyula tudós volta, szakállas ábrázata, zárkózott magatartása miatt nem volt népszerű ember Bozsokon, a tragédiája mégis megrendítette a falu lakóit. A pártállam idején ugyanis neki is, mint minden földbirtokosnak, a feleségének pedig arisztokrata származása miatt, sok kellemetlenségben, zaklatásban, majd meghurcolásban volt részük. Végül is a kilakoltatás elől a halálba menekült, önkezével vetett véget életének.
Jelenkor
Különös ismétlődés Bozsok történetében, hogy mindkét kastélyának sorsát meghatározta a tulajdonos tragédiája. Azonban amíg az alsó, Battyhány-kastélynál az úrnő halálát követően a teljes pusztulás következett be, addíg a felső, a Sibrik-kastélyra az „újjászületés” várt. Az épület szerencsére a II. világháború alatt nem rongálódott meg, Dr. Végh Gyula halála után néhány évig lakatlanul állt, majd 1959-ben az Országos Műemléki Felügyelőséggel közösen elkezdődtek a felújítási munkák, és 1960-tól a Vas Megyei Tanács továbbképző- és üdülő központja lett. Azóta többször felújították, ma a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ üzemelteti. A műemléki környezetet kiegészíti a kastélyszállóhoz tartozó 8 hektáros parkerdő, mely értékes fa és vadállománya miatt természetvédelmi terület.
Az elmúlt negyven év során neves, híres személyek is megfordultak a kastély falai között, időztek el a kastélypark fái alatt, mint pl. Weöres Sándor, Károly Amy, Simon István, Devecseri Gábor költők, Kovács Margit keramikus
Cím: BozsokRákóczi F. u. 1.
Tel: (+36) 94 360 960
E-mail: bozsok@mail.vmmik.hu
Web: http://www.kastelyszallo-bozsok.hu/
