Míg a feltehetően középkori részek kőből épültek, addig a bővítést már téglából készítették.” A kastélyt, illetve annak eredeti épületét a Sennyey család birtokolta. A bővítést a Sennyey család kezdte el. A XVI. században Sennyey Ferenc idején kisebb kúria lehetett. A törökök 1532-es hadjárata után rendbe kellett hozatni az épületet. Ekkor igényesebb (1550-es években) kastéllyá bővítették, amelyben megszállt Kanizsai Orsolya és háza népe is. A malom és az udvarház körül vizesárok készült. 1559-ben komoly építkezések történhettek, mivel „1559 márciusában a Sennyey Ferenc prefektussága alá tartozó, Nádasdy birtokban lévő Sopronkeresztúrról két uradalmi ácsmestert, a sárvári Mártont és a lövői Jánost Zsennyére küldték építeni”. A kastély erődített jellegét bizonyítja az is, hogy később még más családok is őriztették értékeiket Zsennyén. „..a Rába mögött lévő építmény biztonságosabb voltát támasztja alá az az adat is, amely szerint Sitkey Jakab özvegye, Tahy Anna 1576-ban itt, Sennyey őrizetében tartotta értéktárgyait, nem pedig családjának a Rábától keletre fekvő sitkei kastélyában.” A kastély egy darabig a Sennyey család dunántúli ágának a tulajdonában volt, de 1675-től már a család tiszántúli ága volt a kastély ura.
Sennyey Albert 1675-ben költözött be a kastélyba. „A következő évben azonban váratlanul meghalt, 1676 decemberében temették családjának többi tagjai mellé, a ferencesek soproni templomába…1676. után a kastély az elhunyt Albert másik testvérének, az ifjabb Sennyey István veszprémi püspöknek a kezében volt. A feljegyzett családi hagyomány szerint ő bővítette 1680 körül az addig csupán 16. századi átépítésű, fallal és vizesárokkal körülvett középkori és emeletes kúriát.” A török kiűzése után már nem volt szükség az erődített kastélyokra. A zsennyei kastélynál is eltűntek a falak, melynek időpontja jelenleg még nincs meghatározva. Valószínű, hogy az 1700-as években került erre sor. A vizesárok azonban még jelenleg is látható, ha nem is teljes és eredeti méreteiben. A XVII. században Sennyey István (II.István aki meghalt 1686-ban) veszprémi püspök bővítette a keleti szárnyat, és ekkor épült az ebédlőterem késő reneszánsz kori boltozata is. 1700-tól Sennyey Sándor volt a kastély birtokosa. „Ez a Sennyey Sándor és felesége Gyöngyösi Nagy Sára volt az, aki az 1730-as években a megváltozott igényeknek megfelelően barokk stílusban építette át a kastélyt. Az épületre ekkor került új második emelet, a felső szintek megközelítésére önálló lépcsőház, eléje teraszos kocsibehajtó..” Korábbi adatok szerint ezeket a munkákat Sennyey Antal készíttette el, mely szerint Sennyey Antal (1730-as években) újabb emeletráépítéssel növelte az udvarházat s barokk stílusban építtette át. (Valószínű, hogy az idézett szöveg tartalmazza a valós adatokat, figyelemmel a Sennyey család családfájára.)
A Sennyey család a XIX. század közepéig lakott itt. Sennyey Károly 1828-ban adta el a kastélyt és egyéb birtokait 54 ezer forintért Bezerédj Györgynek, József nádor alnádorának. 1829 és 1830 között Bezerédj György részben átépítést hajtott végre. „Az eredetileg reneszánsz udvarházat több ízben is átépítették. Utoljára1829-ben az Angliából hazatelepült botanikus Bezerédj György építette át Tudor stílusban. ő alakította ki az épület körüli tájképi kertet is a helyben lévő kőrises-tölgyes idős egyedeinek meghagyásával. Bezerédj György az 1830-as években ritka növényeket, fákat hozatott, a 22 holdas parkot arborétummá fejlesztette. Bezerédj György 1863-ban hunyt el.
Ekkor Elek nevű fia vette át a birtokot. Bezerédj Elek Bécsben tanult, diplomáciai pályára készült. Az 1848-49-es szabadságharc hatására azonban lemondott eredeti szándékáról és a továbbiakban építészetet tanult. Az utolsó lényeges bővítést Bezerédj Elek végeztette 1863 – 1867 között, amit igazol a bejárat feletti kronosztichon. Ez a következő szöveget tartalmazza: „DVpLICaVIt CrVCeM, Alexius de Bezered”
A kastélyt a korszellemnek megfelelően romantikus felfogásban korszerűsítették. Ezt az állapotot őrizte meg napjainkig. A család bensőséges kapcsolatot ápolt a kor művészeivel. Többször járt Zsennyén Kisfaludy Károly, Szegedy Róza. Szívesen vendégeskedett a vadregényes környezetben lévő kastélyban gróf Batthyány Lajos és Deák Ferenc is. „A XX. század elején (1910-11-ben) Bezerédj Elek leánya, Emma? Békássy Istvánné építtette át az első emelet egy részét. Ekkor bontották le a hall fiókos dongaboltozatát és síkmennyezetet építettek. A Békássy család a két világháború között nem változtatott a kastélyépületen.” Bezerédj Elek utódai a Békássy család tagjai őrizték híres könyvtárát és arborétumát.
Cím: ZsennyeSzabadság tér 2.
Tel: +36 (94) 379-017
E-mail: [email protected]
Web: www.zsennye.hu
