Magyarnak lenni kötelesség és küldetés is egyúttal, hogy a nemzetet megőrizzük – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten. Kijelentette: a magyar állampolgárság jár minden magyarnak, éljen bárhol a világon.
Semjén Zsolt az Egymillió című, a nemzetegyesítéssel és a magyar kereszténydemokrata politika történetével foglalkozó könyvének bemutatóján kiemelte: ő maga családja, erdélyi gyökerei okán pontosan tudja, mit jelent, ha valakit generációkon át bozgornak, hazátlannak neveznek.
A KDNP elnöke rámutatott: az állam célja és értelme, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. A magyar nemzet pedig akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – hangsúlyozta.
Ugyanakkor látni kell a reális helyzetet is: Trianon után idegen hatalmak fennhatósága alá, kisebbségi sorsba került a Kárpát-medencei magyarság egy jelentős része. Ennek okán jelentős veszélyként jelentkezik a természetes asszimiláció – mondta. Szintén veszélyforrásként jelölte meg az uniós csatlakozás utáni elvándorlást, amely főleg Romániára jellemző.
Hozzátette: száz éve az utódállamok deklarált és következetes célja a területükön lévő magyarság eltüntetése, jobb esetben beolvasztás, rosszabb esetben a fizikai elüldözés formájában.
Kitért arra is: a 2004. december 5-ei „nemzetárulás, amit Gyurcsány Ferencék csináltak” lelki Trianon volt, brutális sebeket okozott a külhoni magyarságnak, és a velünk ellenséges államok malmára hajtották a vizet.
Megtízszereződött a külhoni magyaroknak juttatott támogatás
Ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon, szükség van egy erős, gazdaságilag stabil anyaországra, külpolitikára, öntudatos és büszke magyarságra, amely a saját nemzeti értékeit tudja, vállalja, és kiáll az egyetemes nemzeti magyarság mellett – mondta. Szükség van a hagyományos támogatási formákra is – tette hozzá, jelezve: 2010-hez képest megtízszerezték a külhoni magyaroknak juttatott támogatásokat.
Kiemelte az elszakított területeken indított gazdaságfejlesztési programokat, és azt mondta: ez jó az ott élő magyarságnak, és mivel gazdasági fejlesztést visz oda, jó a többségi nemzetnek is.
Kitért a külhoni magyar etnikai pártok és szervezetek kormányzati támogatására is, és azt mondta: az ottani magyarság megmaradása szempontjából döntő jelentőségű, hogy az adott településen magyar a polgármester vagy sem, bent van-e a magyar párt az ottani parlamentben – akár kormányon – vagy sem.
Semjén Zsolt, akivel Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszélgetett, a Kölcsey kör rendezvényén személyes életcéljának nevezte a kettős állampolgárság megadását.
A magyarság mindig egy volt nyelvében, kultúrájában, és Szent István óta politikai nemzet is – emelte ki. Ahhoz, hogy az asszimilációt meg lehessen állítani, illetve fordítani, kell egy nagyon erős impulzus, ami az állampolgárság megadása minden magyarnak, éljen bárhol a világon. Kijelentette: nincs A és B kategóriájú magyar, egy magyar nemzet van, ugyanaz az állampolgárság illeti meg a külhoni magyarokat is, mint az anyaországiakat.
„Meg kell védenünk határainkat és keresztény identitásunkat”
Azzal, hogy az egyetemes magyar nemzet egy politikai listára szavazhat, kifejezhető, hogy sorsközösség vagyunk és minden magyar politikai akarata megtestesül a magyar Országgyűlésben – tette hozzá.
Azt is mondta, hogy napjainkban „manifeszt keresztényüldözés” zajlik, és kifinomult módszerekkel ez történik Európában is; emberek veszítik el állásukat, mert keresztet viselnek. Az iszlám invázió, mint kés a vajba, úgy tud benyomulni Európába – jelentette ki. Az iszlám nem keresztény ellenállással találkozik, hanem egy vákuumba nyomul be, az elmúlt évtizedekben ugyanis tudatosan rombolták a keresztény civilizációt és identitást Európában – fejtegette.
A védekezés akkor lehetséges, ha mint állam megvédjük határainkat és keresztény identitásunkat, a keresztény civilizációt tudatosítjuk magunkban. Az is a keresztény civilizáció része, aki nem tartja magát hívőnek, nem jár templomba vagy bizonytalan – emelte ki Semjén Zsolt.
MTI Fotó: Balázs Attila
A hódmezővásárhelyi választást úgy értékelte: kampányhiba volt, hogy önkormányzati eredménykampányt folytattak, amikor országgyűlési előválasztási hangulat volt. Hozzátette: nem az történt, hogy a kormánypártok tábora eltűnt, hanem az ellenoldal testületileg ott volt, és olyan mozgósítást hajtott végre, hogy a bizonytalanok is elmentek. Némileg megnőhet a részvételi szándék az ellenzék oldalán, de nincs egyenes analógia Hódmezővásárhely és a parlamenti választások között. Az élet- és az önvédelmi ösztönei ugyanis összerándultak a polgári oldalnak is, ami mozgósítani fog a kormánypárti szavazók körében is – elemezte a helyzetet. Az a magánvéleménye – folytatta -, hogy nem az ellenzéki pártok csinálják az ellenzéki politikát, hanem az ellenzéki média, az építette fel Márki-Zay Pétert is, de a pártlogikát a média nem értette meg. Napokon belül nyilvánvalóvá válik, hogy nem lesz több hódmezővásárhelyi példa – jelentette ki.
Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója a könyvet ismertetve a nemzetpolitikával összefüggésben a megtartott ígéretet hangsúlyozta, azt, hogy meglett az egymillió új magyar állampolgár a külhoni területekről. A nemzetpolitika akkor lesz valóban nemzetpolitika, ha az egész nemzetre irányul, ehhez pedig erős anyaországra, erős és vállalkozó szellemű kormányra van szükség, amely támaszt jelent a határon túl élőknek – közölte.
Forrás: MTI
