A magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon, ezek azok a fundamentumok, amelyekre minden más épül
– jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a III. Budapesti Demográfiai Csúcs zárásán pénteken.
Semjén Zsolt ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy van, ahol vitatják azt a célt, hogy a magyar állam fennmaradjon.
A kormány álláspontja az, hogy a magyar nemzet – ahogy minden nemzet – egyszeri és megismételhetetlen érték – mondta.
Senki nem adhatja a világnak, az értékeknek, azt a gazdagságát, amit a lengyel kultúra, és senki nem adhatja Arany Jánost, Bartók Bélát, „csak mi, magyarok”. Az egyetemes emberiség lenne örökre pótolhatatlanul szegényebb „egy sajátos arccal”, ha a magyarság eltűnne – hangsúlyozta.
Ezért nekünk, magyaroknak elsődleges kötelességünk a magyarságunk megőrzése – fogalmazott.
Semjén Zsolt egyetemes küldetésnek nevezte a magyar nemzet fennmaradását. A magyar nemzet akkor maradhat fenn, ha magyar emberek „lakják be” az országot – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Szavai szerint akkor lehetséges, ha nem „országlakosokkal” van csupán belakva az ország, hanem magyar emberekkel. Ehhez arra van szükség – tette hozzá -, hogy magyar gyermekek szülessenek, akik magyar kultúrában, magyar nyelven nőnek fel.
Mindebből pedig az következik – folytatta -, hogy a kormány elutasítja a migrációt, és támogatja a családokat.
Elvileg migránsokkal lehetne pótolni az ország lakosságát, csak a magyarságot nem lehet ilyen módon pótolni – fűzte hozzá Semjén Zsolt, aki célként jelölte meg, hogy legalább annyi magyar gyermek szülessen, ahány szükséges a magyar nemzet fennmaradásához. De ha ez mégsem volna elég, akkor is csak olyan nem magyarokat lehet beengedni az országba, akik hajlandóak az integrációra és lehetőleg az asszimilációra, és ezt a magyar társadalom is akarja.
Ezért kizárólag a magyar nemzet és a magyar nemzet kormánya döntheti el, kiket enged be ebbe az országba – mondta.
Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy azokat a családtámogatási lehetőségeket, amelyek nem kötöttek szorosan lakóhelyhez, kiterjesztik a külhoni magyar lakosságra is, ennek jótékony hatása pedig már látszik.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: miután „mi egy keresztény civilizációjú ország” vagyunk, és a józan ész talaján állnak, az alkotmányban rögzítették, hogy a házasság, mint a család alapja, egy férfi és egy nő kapcsolata. Ebből következik az is, hogy minden gyermeknek joga van anyára és apára – mondta.
Hozzátette: annyiban liberálisok, hogy a magánéletében mindenki azt tesz, amit jónak lát, de ezt ne hívják házasságnak, és ne fogadjanak örökbe gyermeket.
„Mindenki a szexuális formációjára olyan nyelvet talál ki, amilyet akar, de ne hívják házasságnak, mert ez egy megszentelt fogalom” – jelentette ki Semjén Zsolt.
Arra is kitért, hogy a gyermekek joga az egészséges fejlődéshez erősebb, mint a homoszexuális párok igénye, hogy gyermekük lehessen.
Közölte azt is: amikor a házasság intézményét szimbolikus és anyagi kedvezményekkel támogatja a magyar állam, „nem az állampolgárok szexuális önmegvalósítását finanszírozza”, hanem azt, hogy családban szülessen a gyermek, aki fenntartja a magyar nemzetet, és felnőve dolgozó, adófizető polgárrá válik. A támogatásokat azért nyújtják, mert ez biztosítja a nemzet fennmaradását – mondta Semjén Zsolt.
Kitért arra is, hogy a családtámogatásoknál nem elég az anyagi támogatás, hanem kulcsfontosságú a szellemi segítség is, beleértve a nő, az anyaság méltóságát, és a pro life mozgalmak támogatását. Ha a legkiszolgáltatottabb kisebbség, a magzati korukat élők jogait semmibe lehet venni, akkor onnan már csak egy lépés a gyermekek jogainak semmibe vétele – mondta a KDNP elnöke, aki jelezte: az alkotmány kimondja: a magzati élet emberi élet, és a fogantatásától védett.
