Rengeteg kockázatot lehet látni a magyar gazdaságban, a legnagyobb kérdés, hogy mikor sikerül megegyezni Brüsszellel
Hétről hétre érkeznek a gazdasági adatok, a részletek mégis elrejthetik a valós helyzetet, ezért most megpróbáltuk az egész képet megvizsgálni.
„Az infláció alakulása továbbra is kulcsfontosságú, emellett a nemzetközi környezet, valamint a globális élelmiszer-, nyersanyag- és olajárak, az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek változásai is fontos információkat közölnek ebben a gazdasági helyzetben. A mostani időszakban Magyarországon a vállalati beruházási dinamika, a hitelállomány növekedési üteme is fontos lesz” – nyilatkozta az Indexnek Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének kutatója annak vonatkozásában, hogy napjainkban csak úgy röpködnek a gazdasági adatok, amiket nagyon bonyolult átlátni.
Mégis, ezeket a teljesség igénye nélkül, az alábbiak szerint lehet rendszerezni:
- a legutóbbi adatok szerint júliusban a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, bár az árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek júniushoz képest, szinte minden elemzés azt prognosztizálja, hogy november magasságában egy számjegyű lehet a drágulás;
- a legfrissebb GDP-adat a várakozásokat teljesen alulmúlta: a bruttó hazai termék az idei év második negyedévében 2,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent;
- ugyanakkor a külkereskedelmi mérlegben már javulás látható: júniusban az export euróban számított értéke 11 százalékkal nagyobb, míg az importé 4,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakánál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 1,9 milliárd euróval javult;
- júniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 7,8, naptárhatástól megtisztítva 8,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Talán ez a legszomorúbb, hiszen az Európa-bajnoki aranyérmes magyar infláció fogyasztási sokkot eredményezett. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,7 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest.
Ezek az adatok számtalan kérdést vetnek fel, sokszor a részletek – és ezek egymástól független vizsgálata – elhomályosítják a teljes képet. Így most annak jártunk utána, hogy ha a gazdaság egészét vizsgáljuk, akkor pontosan milyen kép is rajzolódik ki.
Talán túl lehetünk a nehezén
Czeczeli Vivien lapunknak úgy vélekedett, a gazdaság előző év azonos időszakához viszonyított, negyedik negyedéve tartó zsugorodása mindenképp jelzésértékű, hiszen az több tényező együttesen érvényesülő kedvezőtlen hatására utal. A fogyasztás csökkenése a reálkeresetek visszaesése miatt a kiskereskedelmi forgalom volumenváltozásában is megmutatkozik, mely adat tavaly december óta negatív. A beruházások az év első negyedévében szintén negatív irányba fordultak, ami a vállalkozások növekvő költségei mellett a magas kamatkörnyezettel is magyarázható.
A növekedést visszafogó hatások mellett meg kell említeni, hogy a fogyasztás csökkenése a költségvetési hiányt is kedvezőtlenül érinti a csökkenő áfa- és jövedékiadó-bevételeken keresztül. Ez azért is fontos, mert az egyik legnagyobb adóbevétel az áfából származik. Jelenleg annál a pontnál tartunk, ahol a magas infláció ellenére ezek az adóbevételek már nem emelkedést, hanem csökkenést mutatnak, mivel a magasabb árszínvonal miatti kereslet-visszaesés eliminálta az ebből realizálható többletbevételt.
Az NKE kutatója szerint a másik pont, amit itt ki kell emelni, hogy a költségvetést a következő időszakban is jelentősen terhelik majd a megnövekedett kamatkiadások. Ez felveti annak lehetőségét, hogy az államadósság csökkentése is akadályokba ütközik, mivel a növekedési hatás sem tudja javítani a mutató értékét, és az adósság megújítási költsége is jelentősen emelkedik. „Továbbra is megoldandó kérdés lesz ezenkívül a jegybank által felhalmozott veszteség” – tette hozzá, majd azt is kiemelte: az infláció csökkentésére irányuló intézkedések mindenképpen kulcsfontosságúak amiatt is, hogy a magas kamatkörnyezettől fokozatosan el lehessen távolodni, és az ne hűtse tovább a gazdaságot.
Czeczeli Vivien a legsarkalatosabb pontnak a reálkeresetek alakulását határozta meg. Csütörtökön derült ki, hogy már tíz hónapja csökken a munkabérek értéke. Ez pedig egyfelől a kiskereskedelmi forgalom csökkenésén keresztül a gazdasági növekedésre is negatív hatással van, de talán még hangsúlyosabb, hogy a rendelkezésre álló jövedelem csökkenésén keresztül mindez az életszínvonal romlását is eredményezi, különösen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező társadalmi rétegekben. „A nettó reálkeresetek csökkenése az utóbbi hónapokban már lassult, de ez mindenképp egy olyan terület, ahol kulcsfontosságú a további javulás” – emelte ki az NKE kutatója.
Bár a politika színterén nincs arról konszenzus, hogy ezt a negatív gazdasági periódust pontosan mi indította el, az talán pártállástól függetlenül leszögezhető: a problémák igazi gyújtópontja leginkább a háború volt.
Ám az ezzel kapcsolatos bizonytalanság talán már csökkent. „Az inflációnál is láthatjuk a pozitív fejleményeket, mely reményt ad a reálkeresetek ismételt emelkedésére, illetve idővel a kamatok is csökkenésnek indulhatnak. A nemzetközi konjunktúra azonban továbbra is meghatározó, ideértve Amerikát, Kínát és az euróövezetet érintő fejleményeket. A globális gazdaság lassulása szintén a dezinflációt erősíti” – tette hozzá Czeczeli Vivien, aki szerint pozitívumként emelhető ki, hogy itthon a foglalkoztatás továbbra is erős.
Ez utóbbi esetében szerinte fontos kiemelni, hogy hosszú távon a foglalkoztatás szerkezetére is fontos tényezőként kell tekinteni. A tartósan fennmaradó pozitív fejleményekhez azonban fontosak a megfelelő és hatékony gazdaságpolitikai intézkedések. Kulcsfontosságú továbbá a forint stabilitása, illetve az uniós forrásokat körülövező további bizonytalanságok megszüntetése.
Akik eltalálták a GDP-csökkenést
Hogy ne csak szakértői, hanem elemzői szinten is megközelítsük a makrogazdasági helyzetet, az Index megkereste az Amundi Alapkezelőt is. Az elemzők rögtön az elején leszögezték: az infláció csökkenőben, és a forint árfolyama is relatíve stabil a főbb devizákkal szemben, ami jó jel, mivel így a monetáris lazítás folytatódhat – erre a jövő héten kerülhet leghamarabb sor.
Sőt, a negyedik negyedévben a 10 százalék alá csökkenő infláció mellett a jegybank az alapkamat csökkentését is megkezdheti. A szolgáltatások inflációjának ragadóssága, a kétszámjegyű béremelések, illetve a szűk munkaerőpiac, az ársapkák kivezetése, adóemelések és javuló lakossági fogyasztás miatt az infláció 2024-ben is magas szinten ragadhat. Ez óvatos kamatcsökkentési pályát tesz csak lehetővé az MNB számára.
Az Amundi elemzői azt is hozzátették, hogy „a gazdasági növekedés terén felpattanást várunk az év hátralévő részében, ám nem akkorát, hogy elkerüljük az egész éves negatív növekedést. Jövőre a dinamika javulhat, azonban nem akkora mértékben, mint a korábbi recesszió utáni időszakokban. 2,5 százalékos növekedést várunk 2024-re, ami belesimul a régió átlagába, kivéve Romániát, ahol 4 százalék körüli lehet a növekedés”.
A JÖVŐ SZEMPONTJÁBÓL KULCSKÉRDÉS AZ UNIÓS FORRÁSOK ALAKULÁSA.
Hiszen, ahogy arra az elemzők felhívták a figyelmet, idén kifutnak az előző hétéves ciklus forrásai, így ha jövőre sem érkeznek meg a pénzek, akkor a növekedés is szerényebb lehet, de ami még fontosabb: a jövőbeni potenciális növekedés is visszaeshet, és a piac bizalma is meginoghat.
Az Amundi elemzői úgy vélik, hogy nagyon rövid távon a legfontosabb a költségvetés rendbetétele, ehhez még az ősz során kiigazító lépések lesznek szükségesek. Emellett érdemes figyelni az európai konjunktúrát, azon belül is a német export alakulását, amely jó barométere a magyar ipar, illetve gazdaság teljesítményének, és sajnos a legfrissebb adatok elég borús képet mutatnak. A gazdaság sérülékenységének kapcsán továbbra is fontos indikátor a holland tőzsdei gázárak alakulása.
KÉT SARKALATOS TERÜLETET EMELTEK KI: A LAKOSSÁGI FOGYASZTÁST ÉS AZ EXPORTOT.
Hiszen szerintük az idei év megmutatta, hogy az infláció elszállása mekkora hatással van a fogyasztásra és ezen keresztül a költségvetésre is. Az infláció fokozatos csökkenése és a reálbérek bővülésének várható pozitívba fordulása miatt az év hátralévő részében és jövőre is a fogyasztás erősödésével számolunk. Ez kiemelt fontosságú, nemcsak a GDP, hanem a költségvetés alakulása szempontjából is. „Kis, nyitott, exportorientált gazdaság lévén kulcsfontosságú, hogy a kivitel bővülése újra fellendüljön, mivel ez volt és – a gazdaságpolitika jelenlegi irányultsága alapján – a jövőben is ennek kellene a gazdaság motorjának lennie. Itt a kilátások tekintetében nem vagyunk optimisták rövid távon, ezen a területen inkább jövőre várható nagyobb dinamika” – tették hozzá.
Fontos kiemelni: az Amundi Alapkezelő elemzői a legutóbbi GDP-adatot az azt megelőző várakozásaikban szinte egyedüliként találták el az országban. Most a gazdasági növekedés szempontjából úgy gondolják, hogy a második negyedévvel véget ért a recesszió, és fellendülés következhet az év hátralévő részében.
A dinamika azonban elmaradhat a korábbiaktól, ugyanis nem látszik, hogy akkora tartalékok lennének a gazdaságban. Az infláció előrejelzése egy fokkal könnyebb a bázishatások miatt, itt a gyors javulás kitarthat a következő fél évben, a nagy kérdés, hogy 2024-ben hogyan alakul majd a helyzet. A külső környezet azonban rövidtávon nem ad okot bizakodásra, ezért az export, illetve az ipari termelés terén továbbra sem számíthatunk kiugró adatokra.
Végezetül lapunknak kiemelték, továbbra is vannak jelentős kockázatok, amik miatt nem lehetünk teljes mértékben optimisták. A hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú lenne az uniós források mielőbbi lehívása, illetve az energiafüggőség csökkentése. Ezekben a kérdésekben nem láttunk idén előrelépést, pedig a potenciális gazdasági növekedés minél magasabb szinten tartása érdekében mindkét területen elengedhetetlen lenne.
