Közlekedési szabálysértést követett el Sebestyén Balázs, az esetről maga a műsorvezető számolt be a Rádió 1 reggeli műsorában. A Balázsék adásában mesélte el, hogyan kapott büntetést, miután mozgássérültek számára fenntartott parkolóhelyen állt meg – saját bevallása szerint mindössze egy percre. „Megálltam egy pillanatra. Bementem egy pékségbe. Visszamentem, már ott volt” – idézte fel a történteket.
Fotó: Papajcsik Péter / Index
Elmondása szerint ez a rövid idő is elegendő volt ahhoz, hogy megbüntessék, mivel rokkant helyen parkolt. Sebestyén ugyanakkor elismerte, hogy nem ez volt az első alkalom, hogy szabálytalan parkolás miatt kerékbilincset kapott. Azt sem vitatja, hogy aki szabálysértést követ el, annak vállalnia kell a következményeket. Ugyanakkor a jelenlegi bírságösszegeket már túlzónak tartja.
„Tudjátok, mi lett ennek az ára a belvárosban? A 11 ezer forintos kerékbilincs ára akár 125 ezer forintos büntetés is lehet. Álljunk azért meg egy pillanatra!” – fakadt ki az adásban.
A műsorvezető szerint érdemes különbséget tenni, amikor valaki tudatosan kockáztat, és aközött, amikor figyelmetlenségből hibázik. Saját magát az előbbi kategóriába sorolta. Hozzátette azonban, hogy sok esetben előfordulhat, hogy valaki egyszerűen véletlenül, egy pillanatnyi figyelmetlenség miatt követ el szabálysértést.
Mint mondta, tisztában van azzal, hogy sokan úgy gondolják, anyagi helyzete miatt számára nem jelent problémát egy ilyen összeg kifizetése.
Tudom, égjek el én is a pokol kénköves tüzén, hogy van pénzem, és ebből oldjam meg. De én most értetek haragszom. Ne engem anyázzatok! Szeretném jelezni, hogy túlzónak érzem ezt a büntetést. Emberek vagyunk, hibázunk.
(via Story)
Hirmagazin.eu: Nem csak udvariatlanság: komoly büntetés is jár a „csak egy – két perces” parkolásért a mozgássérülteknek fenntartott helyen ..
A mozgáskorlátozott személyek számára fenntartott parkolóhelyek nem udvariassági gesztusok, hanem jogszabály által védett, kiemelten fontos közlekedési lehetőségek. Ezeket a helyeket a közlekedési szabályok egyértelműen jelölik: kék alapon fehér kerekesszék-szimbólum az útburkolaton, illetve tábla is figyelmeztet arra, hogy kizárólag érvényes mozgáskorlátozott igazolvánnyal lehet ott megállni vagy várakozni. A jogosulatlan parkolás nemcsak etikátlan, hanem komoly következményekkel is járhat.
Magyarországon a szabályozás alapját a KRESZ adja, amely egyértelműen kimondja: mozgáskorlátozottak számára fenntartott helyen csak az arra jogosult jármű állhat meg. Amennyiben valaki engedély nélkül foglalja el a parkolóhelyet, szabálysértést követ el.
A helyszíni bírság jellemzően több tízezer forinttól akár 100 ezer forintot is meghaladó összeg lehet, de szabálysértési eljárás esetén a bírság összege, általában, ennél magasabb lesz. Emellett a jármű elszállítása is elrendelhető, amely további jelentős költséget ró a tulajdonosra.
Fontos tudni, hogy az ellenőrzések egyre gyakoribbak, különösen nagyvárosokban és bevásárlóközpontok parkolóiban. A közterület-felügyelők és rendőrök nemcsak a parkolási jogosultság meglétét vizsgálják, hanem azt is, hogy az igazolvány szabályosan van-e kihelyezve a járműben. Az igazolvány visszaélésszerű használata – például ha nem a jogosult személy érdekében történik a parkolás – szintén szankciókat vonhat maga után.
A büntetésen túl érdemes a társadalmi oldalát is megvizsgálni a kérdésnek. Egy jogosulatlanul elfoglalt parkolóhely konkrétan megnehezítheti vagy ellehetetlenítheti egy mozgáskorlátozott ember közlekedését, ügyintézését, munkába járását. Sok esetben ezek a parkolóhelyek az intézmények bejáratához legközelebb találhatók, így valódi segítséget jelentenek a mindennapokban.
A szabály tehát világos: aki nem jogosult, ne parkoljon oda. A pénzbírság, az elszállítás költsége és az eljárás kellemetlensége mellett ott van az a felelősség is, hogy egy rászorulót foszthatunk meg a lehetőségtől. A közlekedési kultúra nemcsak a szabályok betartásáról, hanem egymás tiszteletéről is szól.
Egy megtörtént eset:
Egy tíz évvel ezelőtti eset jól mutatja, milyen következményekkel járhat a mozgássérült parkolóhely jogosulatlan elfoglalása. Az érintett autós „csak pár percre” állt meg a kijelölt helyen, bekapcsolt vészvillogóval, abban a hitben, hogy ez enyhítő körülmény lehet. A járművet azonban ellenőrizték, az intézkedés megtörtént, majd később postán érkezett a határozat: 100 ezer forintos pénzbírságot szabtak ki. Szabálysértési előadó nem kereste telefonon, a döntés írásban született meg, a vonatkozó jogszabályokra hivatkozva.
Az ügy tanulsága kettős. Egyrészt a vészvillogó használata nem jogosít fel tiltott helyen történő várakozásra, kizárólag rendkívüli helyzet jelzésére szolgál. Másrészt a „csak két percre” jellegű megállás a jogszabály szerint ugyanúgy szabálysértés, mint a hosszabb várakozás. A hatóságok a mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyeket kiemelten védik, ezért a bírságok összege jellemzően magas, visszatartó céllal kerül megállapításra.
Az ilyen esetek rávilágítanak arra, hogy a közlekedési szabályok betartása nem pusztán adminisztratív kérdés, hanem társadalmi felelősség is. A mozgássérült parkolóhelyek rendeltetésszerű használata valódi segítséget jelent azok számára, akiknek minden méter számít.
Van véleményed? Írd meg kommentben! Szerinted elegendően visszatartó erejűek a jelenlegi bírságok?
Köszönet és tisztelet illeti mindazokat az – rendőröket, ügyészeket bírókat -, akik szakmai felkészültségükkel, törvényesség iránti elkötelezettségükkel, felelősségteljes munkájukkal a bajbajutottak védelmét, az igazságszolgáltatás működését, a jogrend megóvását, a közbizalom fenntartását és az igazság érvényesülését szolgálják – Hirmagazin.eu
