Hazánk – viharos történelme következtében – inkább várromokban vagy várhelyekben bővelkedik, kevés azonban az épen maradt, a középkori formákat máig megőrző erődítmény. Ezek egyikével büszkélkedhet a Szombathelytől keletre a Rába mentén fekvő Sárvár.
Az utazó több irányból is megközelítheti a várost, de ahol az utak összefutnak, elé tárul a szabálytalan ötszög alakú, sarkain bástyákkal ellátott erődítmény.
A Rába és a Gyöngyös patak kínálta természetes védelmet kihasználva már a XII. század végére felépítettek egy földvárat e helyen. Az Árpád-ház kihalását követő feudális anarchia során Sárvár is az oligarchák kezére került, majd amikor a trónért folytatott harcokból győztesen kikerülő I. Károly visszafoglalta, hosszabb ideig királyi kezelés alatt állt.
A Kanizsay család 1390-ben kapta adományként Zsigmond királytól, és – megszakítással – egészen 1535-ig tartotta birtokában. Mikor a família férfiágon kihalt, a Kanizsay Orsolyával kötött házassága folytán Nádasdy Tamás szerezte meg Sárvárt is. Mivel a terjeszkedő török hatalom már e területeket is fenyegette – a várat a szultáni hadak 1532-ben megostromolták – szükség volt jelentős átépítésére, megerősítésére. Ezért több évtizedig tartó építkezések kezdődtek meg, melyek nem voltak hiábavalóak, a hódítók nem tudták birtokba venni a vizesárokkal körbevett, ó-olaszbástyák által oltalmazott várat.
Az épületegyüttes azonban nem csak hadi célokat szolgált. A házaspár – fennmaradt levelezése nagy műveltségről és az egymás iránt érzett mély vonzalomról egyaránt tanúskodik – a kultúra és a művészet ápolására is alkalmas lakhelynek tekintette. A kifinomult ízléssel berendezett rezidencián gyakran tartózkodott Sylvester János az első magyar-latin nyelvkönyv megjelentetője, és itt hunyta le örökre szemét Tinódi Lantos Sebestyén.
Egyetlen fiuk Ferenc folytatta szülei kultúrapártoló tevékenységét, ám az utókor emlékét, mint sikeres hadvezérét őrzi elsősorban, akit az ellenség az „erős fekete bég” megtisztelő címmel illetett. Halála után özvegyét, Báthory Erzsébetet – azzal a váddal, hogy az örök fiatalság titkát keresve több száz fiatal lányt kínoztatott halálra – Csejte várában letöltendő életfogytig tartó rabságra ítélték.
A família sorsa végül 1671-ben teljesedett be, mikor II. Nádasdy Ferencet a Wesselényi összeesküvésben játszott szerepe miatt fej- és jószágvesztésre ítélték. Az erősség a korona birtokába került, majd – hadi jelentőségét elvesztvén – több tulajdonosa volt, akik különböző átalakításokat végeztek rajta, megőrizve azt az utókornak.
A műemléki helyreállítás után megújult erődítménybe a hajdani vizesárkot átívelő hídon át bejutó látogató megcsodálhatja magát az épületegyüttest és a falai közt otthont kapó állandó történeti kiállításokat, továbbá a vár melletti ligetes parkban sétálva az épen maradt külső védőműveket is megtekintheti.
Cím: SárvárSárvár, Várkerület 1.
Tel: (+36) 95 320-158
E-mail: muzeum.sarvar@axelero.hu
Web: www.sarvar.hu
