SÁRKÁNY
A sárkány egy mitikus lény, jellemzően nagy és hatalmas hüllő, mágikus vagy spirituális tulajdonságokkal.
A különféle lények, amelyeket ma sárkánynak hívunk, valószínűleg nem azonos eredetűek, de mégis egymással párhuzamosan jöttek létre különböző kultúrákban a világon, talán fosszilizálódott dinoszaurusz- és ősemlős csontmaradványokra született magyarázatképpen.
A kínai sárkányok (többek között) általában jóságos lények, míg az európai sárkányok és a perzsa mitológia sárkányai ellenségesek. A keresztény vallás sárkányai jellemzően mint a Sátán (ördög) vagy annak szolgái jelennek meg. Szent György vértanút a sárkány legyőzőjének tekintik. A magyar sárkány a honfoglalás idején még egy törzsi tisztséget jelölt, s csak később vált elválaszthatatlanná a nyugati-keresztény mitológiákban szerepló bestia képétől. A magyar mitológia hagyományos sárkány-képe nem hüllő, hanem humanoid figura, akinek adott esetben több feje lehet, ami lelkeket szimbolizál. A ‘sárkány’ szó jelentése valószínűleg „fehér kán”.
A 15. század elején, Magyarországon is működött egy magát Szent György védelme alá helyező világi lovagrend, a Sárkány Lovagrend. A Rend jelképe egy sárkány, pontosabban egy ouroborosz volt. Tagja volt Vlad havasalföldi fejedelem is, akit a sárkány latin neve után Vlad Draculnak neveztek el. Az ő fia volt a későbbi Vlad őserő (Karóbahúzó Vlád), röviden Drakula.
A fantasy műfaj terjedésének hála a sárkányok nagyon népszerűek manapság (többen a fantasy szimbólumának tekintik őket).
A sárkány [fr:, en: dragon] a címertanban mindig négylábú állat. Heraldikai eredete valószínűleg a nílusi krokodilra megy vissza. Pikkelyes oroszlánteste van, (az angol heraldikában) hosszú (villás) farokkal (a francia heraldikában ez néha pikkelyes, csavart halszerű farok), denevérszárnnyal, krokodil- vagy gyíkfejjel, rajta fülekkel, villás nyelvvel (miáltal a sárkányfej jól elkülöníthető a gyík- és kígyófejektől) és a testén – eltérően a sárkánykígyóktól – négy pikkelyes lábbal, úszóhártyás karmokkal, gyakran sarkantyúval. Szokványos helyzete ágaskodó. Néha szárnyak nélkül [en: ‘sans’ wings] is ábrázolják. A szájából nem törnek elő lángnyelvek, mint a párducnál. A kínai sárkány teste hosszú, kígyószerű. A tengeri sárkány [en: sea-Dragon] alsó teste uszonyos haltestben végződik. Az oroszlánsárkány [en: Lion-Dragon] teste nagyrészt az oroszláné, de hátsóteste a sárkányé.
A címertanban a négylábú sárkánytól megkülönböztetik a kétlábú, sárkányszerű képzeletbeli lényeket, melyeket tágabb, összefoglaló névvel sárkánykígyóknak lehet nevezni. Ide tartozik a baziliszkusz, a heraldikai hidra, valamint a szűkebb értelemben vett sárkánykígyó [en: wyvern, szász: wivere kígyó]. Ez olyan sárkány, melynek denevérszárnya, hosszú farka, egyetlen kígyófeje, pikkelyes teste és csak két (sas)lába (és azokon saskarmok) van. A kinyújtott nyelve villás. A szájából általában nem tör elő tűz.
A magyar népmesék visszatérő negatív szereplője a többfejű sárkány. A sárkány szó Erdélyben forgószelet is jelent és a magyar mesékben a sárkány gyakran forgószélben érkezik. Ez a jelentésbeli átfedés más népeknél is megfigyelhető, a török nyelvek egy részében „sárkány, vízisikló” jelentésű sazagan szó a dobrudzsai kipcsak Cetsan törzsnél vihar és zápor előtti forgószelet jelent.
Forrás: hu.wikipedia.org, Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: I ker. Sárkány
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu
