Más néven murokrépa, az ernyősvirágzatúak családjába tartozik, egyébként pedig a sárgarépafajok száma kb. hatvan.
A mediterrán vidékeken és Elő-Ázsiában őshonos egyéves vagy évelő növények. A sárgarépát gyökeréért az egész mérsékelt övben és a szubtrópusi övben termesztik. Réteken, parlagon, vadon előforduló változata a murok.
Gyökerének alakja fajtától függően változó, vaskos karószerű vagy gömbölyű, citrom vagy narancssárga színű, úgynevezett raktározó-gyökér. Levelei két-háromszorosan szárnyaltak, sallangosak, fehér virágzata a második évben jelenik meg, mely apró virágokból álló ernyő, és az ernyő közepén narancssárga virágok nyílnak.
Az ernyőzet virágzás előtt és után gömbösen összehajló, majd éréskor szétterülő, májustól júliusig nyílik.
A termések horgas tüskékkel fedettek, melyek állatok szőrére tapadva terjednek. A sárgarépa karógyökerének leve narancssárga színű, édes ízű.
Kémiai alkotórészek: antocián, ásványi anyagok, nyomelemek, flavonoidok, növényi savak, poliszacharidok, vitaminok.
A kutatások a karotinok immunerősítő hatását igazolják, rendszeres fogyasztása gátolja a szervezetben zajló káros oxidatív folyamatokat, lassítja az öregedési folyamatot, hozzájárul a normális hám és csontképződéshez.
A sárgarépaléből a szervezet jobban fel tudja venni a béta-karotint, mint magából a zöldségből. Napi 1-2 dl répa lé fogyasztása fedezi a béta-karotin szükségletet. A lé fogyasztása különösen nyáron ajánlott. Napozás során veszélyes szabad gyökök szabadulnak fel, melyek felgyorsítják a bőr öregedését. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a hámsejtek számára, véd az UV-sugaraktól, aktivizálja a pigmenteket, gyorsítja, tartóssá és egységessé teszi a barnulást. Ezen kívül a daganatos betegségek megelőzésére, illetve a gyógyszeres kezelések kiegészítésére, immunerősítő szerként ajánlott.
A sárgarépát ételeink készítésekor sokféleképpen felhasználhatjuk.
Forrás: szepzold;
