Igen, könnyebben utolérjük, mint a sánta kutyát, sokan legalábbis a nem átverhetők kategóriában ezt vallják. Vajon milyen jelekből lehetünk biztosak abban, hogy a párunk, gyerekünk, kollégánk lódít, nem mond igazat?
Sokan állítják magukról, hogy olyan hatékonyan ki tudják szűrni, aki az, aki nem mond nekik igazat, mint egy hazugságvizsgáló. Az adatok azonban nem ezt mutatják. Bár sokan ismerjük a hazugság leleplezésére tett gyakori gesztusokat – a szemkontaktus kerülése, az orr megérintése, fészkelődés a széken –, ám ezek akár a vizsgahelyzet miatti szorongás jelei is lehetnek.
A hazugság kemény munka – és most nem a kegyes hazugságokra gondolunk, hanem azokra, amelyek komoly következményekkel járhatnak, például letagadjuk, hogy megtettünk valamit, vagy ott voltunk valahol. A tevékenység során az okoz nehézséget, hogy több dologra kell odafigyelnünk egyszerre:
- Jól kell előadnunk a történetet, hogy az összefüggő és hihető legyen, illetve a későbbiekben felfedett „tények” is beleilljenek
- Meg kell jegyeznünk a mondandónkat, hogy később akár többször is elő tudjuk adni ugyanúgy
- Ki kell ismernünk beszélgetőpartnerünket, hogy megbizonyosodhassunk róla, elhiszi a történetet
- Valódi emlékeinket háttérbe kell szorítanunk, hogy helyet adhassanak a hamisaknak
Így a jó hazugsághoz jó memória, színészi tehetség és érzelmi intelligencia kell, illetve az a képesség, hogy a bonyolult történetet többször is magabiztosan elő tudjuk adni. Sokan esnek ugyanis abba a hibába, hogy a történtek felvázolása után megkönnyebbülnek, és elengedik magukat – ilyenkor könnyen rajtakaphatók. A Current Directions in Psychological Science szakfolyóirat egyik cikke különböző technikákat közöl a hazugságok leleplezésére:
-
Meséltessük el a történetet az illetővel fordított időrendben: ez valódi sztorik esetében sokkal könnyebb
- Nézzünk a másik szemébe: a hazugsághoz jobban kell koncentrálni, így a füllentő valószínűleg gyakrabban bámul majd élettelen tárgyakat
- Kérdezzünk rá apróságokra, több alkalommal is. Egy hazug nem szívesen mondja, hogy „nem emlékszem”, így részletesen beszámol majd mindenről, a terítő mintájától kezdve a leves fűszerezéséig – de ha legközelebb máshogy fogalmazzuk meg a kérdést, talán nem veszi észre, és másképp felel
- A tehetséges hazudozók általában bővebben és világosabban ki tudják fejteni véleményüket egy témáról: kérdezzük meg, mit gondolnak róla, és figyeljük meg, mennyire komplex választ adnak
Ha valaki ártatlan egy ügyben, gyakrabban és szívesebben ajánl fel önként információkat; a bűnös viszont a lehető legkevesebbet mondja, nehogy elárulja magát. Így, ha a nem eldöntendő kérdésekre is csak egy-egy szóval válaszol, joggal gyanakodhatunk.
