A munkaszerződés tartalmának meghatározó jelentősége van. Egyszerűnek és mindenképpen gyorsan tűnik a meglévő sablonszerződés aláírása, azonban a jövőbeli viszonyok rendezése érdekében – ha nem is minden esetben – érdemes egyediesíteni a megállapodást, előzetesen felmérve a reális igényeket, célokat, és természetesen a szerződést aláírás előtt többször gondosan áttanulmányozni.
A munkaszerződésben kötelező megjelölni a munkakört és az alapbér mértékét.
Ha a munkáltató és munkavállaló egyéb kérdést nem rendeznek, a szerződés akkor is megfelel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) által előírt követelményeknek.
Ennek ellenére a törvény számtalan lehetőséget kínál, így a próbaidő kikötését, a munkaközi szünet tartamának felemelését, rendkívüli munkáért bérpótlék helyett szabadidő biztosítását, egybefüggő 14 nap szabadságtól való eltérést stb.
Írásba foglalási kötelezettség
A munkaszerződést írásba kell foglalni, amiről a munkáltató köteles gondoskodni és annak egy példányát a munkavállaló részére át kell adnia. Azaz a szóbeli munkaszerződés érvénytelen, aminek relevanciája abban az esetben van, ha a munkavállaló a munkába lépést követő harminc napon belül ennek megállapítása iránt bírósághoz fordul. Ha erre nem kerül sor – és általában így van – akkor a munkaviszony érvényesen létrejött.
Problémát okoz azonban, ha később például elszámolási jogvita keletkezik a felek között, és a munkabér mértékéről semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésre. Az, hogy eltelt a harminc nap, a munkáltatót nem mentesíti az írásba foglalási kötelezettség alól, ugyanis ez a mulasztás munkaügyi szabálytalanságnak minősül, mely munkaügyi bírság kiszabását vonja maga után.
Kell-e külön munkaszerződés időszakos délutáni műszakhoz?
Délelőttös munkavállalókkal kell-e külön szerződést kötni, ha bizonyos munkát csak délután tudnak elvégezni? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
A kérdés konkrétan így szólt: „Állandó délelőttös műszakú munkavállalókkal kell-e külön szerződést/megállapodást kötni abban az esetben, ha egy bizonyos munkát csak délután tudnak elvégezni? Nem a telephelyen végzett munka, a munkaterületen csak délután dolgozhatnak, így a munkaidejük 7.30-16.00 helyett 13.00-21.00, a munka elvégzésének időtartama alatt. Amennyiben szükséges, kell-e konkrét naptári időszakot megadni, vagy elegendő a kezdő dátum és például „a munka befejezte” meghatározás?”
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel a munkáltató osztja be [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi. I. törvény (Mt.) 97. § (1) bekezdése] azzal, hogy a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli.
A munkaidő beosztásához, megszervezéséhez, a munkaidőkeret bevezetéséhez, módosításához, eltörléséhez nincs szükség a munkavállaló hozzájárulására, melyből következően azt semmiképpen ne rendezzük a munkaszerződésben! Ha mégis így tesz a munkáltató, akkor elveszti ezen jogát, és minden egyes módosításhoz kérnie kell a munkavállaló hozzájárulását, amit nem biztos, hogy sikerül beszerezni.
Azaz, ha a kérdés szerinti esetben a munkáltató élt a munkarend meghatározásának jogával, akkor a fenti, beosztás közlésére vonatkozó szabály betartásával nyugodtan beoszthatja a munkavállalókat délutánra. (Ha a munkaszerződés tartalmazná a munkarendet, akkor az kizárólag a munkavállaló hozzájárulásával módosítható).
A munkaidő-beosztást napra pontosan meg kell határozni, beleértve a kezdő és a befejező napot is. Ez azért lényeges, mert ehhez szorosan kapcsolódik a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak, és így lehet megítélni azt is, hogy esetlegesen keletkezett-e rendkívüli munkaidő.
Köthető-e heti 46 óra munkaidőre szerződés?
Egy folyamatos munkarendben dolgozó nyomda szeretne napi 12 órás váltásban két műszakban dolgozni. A dolgozóknak 4 nap 12 óra munka után 4 nap szabadnap járna. Ezt havi átlagban heti 46 órás munkaszerződéssel lehetne megtenni. Kérdés, hogy van-e lehetőség heti 46 órás munkaszerződést kötni a dolgozókkal jogszerűen? Ha igen, milyen egyéb feltételeknek kell megfelelni? Olvasónk kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Abból kell kiindulni, hogy a teljes napi munkaidő háromféle lehet. Az általános teljes napi munkaidő tartama 8 óra. A törvény a heti munkaidő hosszáról külön nem rendelkezik. Abban az esetben, ha a felek a munkaszerződésben elmulasztottak rendelkezni a napi munkaidő mértékéről, akkor a munkaviszonyt úgy kell tekinteni, hogy az általános teljes napi munkaidőre, azaz napi nyolc órára jött létre.
A második csoport a rövidebb teljes napi munkaidő, mely értelmében munkaviszonyra vonatkozó szabály meghatározhat napi 8 óránál rövidebb teljes napi munkaidőt, de ebben a munkáltató és a munkavállaló is megállapodhatnak.
Végül a hosszabb teljes napi munkaidő azt jelenti, hogy az általános teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb is lehet, azzal, hogy ezekben az esetekben a munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai nem arányosak, mint a részmunkaidőnél, hanem a díjazás tekintetében az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az általános teljes napi munkaidő felemelésére kizárólag a felek megállapodása alapján kerülhet sor, mértéke legfeljebb napi 12 óra lehet. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lásson el, vagy pedig a munkavállaló a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója legyen [jogszabályi háttere: munka törvénykönyve (Mt.) 92. § (2) bekezdése].
Jelentősége tehát a napi, nem pedig a heti (vagy átlagos heti) munkaidőnek van. Önmagában a heti 46 órában történő beosztásnak nincs kizáró oka, a lényeges, hogy a rendelkezésre álló munkaidőkeret tartamával a munkáltató a napi 8 óra figyelembevétele mellett gazdálkodjon. Például azt is megteheti, hogy hétfőtől szombatig napi 12 óra tartamra osztja be a munkavállalót, de – a keret tartama függvényében – szükségszerűen lesz olyan hét, amikor például csak 1,2 vagy 3 napon kell munkát végeznie. Heti 46 órában történő foglalkoztatás esetén a napi munkaidő mértéke 9,2 óra lenne, melyre lehetőség kizárólag a fenti két esetben van. Ha ezekbe nem illeszthető be a felek akarata, abban az esetben érvénytelen lenne a megállapodásuk.
