Umerov azt írta a Facebookon, hogy román kollégájával folytatott tárgyalásának kulcstémája az ukrán légtér védelmének megerősítése volt az orosz rakétákkal és drónokkal szemben.
Hamarosan Ukrajna román partnereitől egy új Patriot légvédelmi rendszert kap. További F–16-osok is lesznek az ukrán égbolton: pilótáink egy csoportja már kiképzésen vesz részt Romániában
– fejtette ki a miniszter. Hozzátette, hogy tervei szerint hamarosan Romániába látogat, de időpontot nem közölt.
A román védelmi minisztérium a honlapján nyilvánosságra hozott közleményben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – kiemelte, hogy Tilvar a lehető leghatározottabban elítélte az ukrán nép elleni indokolatlan és jogellenes orosz agressziót, különös tekintettel az ukrán lakosság és a civil infrastruktúra elleni támadásokra.
Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy 2023 novemberében a romániai Fetesti légibázison megnyílt az Európai F–16-os Kiképzőközpont. Júliusban ott kaptak kiképzést az első román pilóták az amerikai gyártású vadászgépek irányítására. A mostani bejelentésig semmilyen információ nem került napvilágra ukránok kiképzéséről ebben a központban, ráadásul a múlt hónapban Románia hivatalosan is cáfolta, hogy ilyen kiképzés folyna ott.
Egy X-felhasználó, Wall Street Silver szerint Biden és Kamala várhatóan ezen a hétvégén indítja el a III. világháborút, és engedélyezi a támadásokat mélyen orosz területen. Blinken külügyminiszter holnap fogja bejelenteni, hogy az USA zöld jelzést adott Ukrajnának, hogy nyugati gyártású rakétákkal csapást mérjen mélyen Oroszországon belül. Erre válaszolt Elon Msuk, kifejtve, hogy rossz érzése van ezzel kapcsolatban.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy ez a NATO közvetlen konfliktusa lesz Oroszországgal.
Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok, az európai országok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban
– mondta az orosz elnök.
És ez már természetesen jelentősen megváltoztatja a konfliktus lényegét, természetét. Ez azt fogja jelenteni, hogy a NATO-országok, az Egyesült Államok, az európai országok háborúban állnak Oroszországgal
– tette hozzá az atomnagyhatalom vezetője.
Ukrajna jogosult a nyugati fegyverek használatára a háborús bűntettek megelőzése végett – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön Varsóban, az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel közös sajtókonferencián. Blinken az előző napi kijevi látogatása után utazott Varsóba. A sajtóértekezleten újságírók arról is kérdezték az amerikai diplomácia vezetőjét, Ukrajna kapott-e már engedélyt arra, hogy az oroszországi célpontok támadásakor nyugati fegyvereket használjon.
Az ukrajnai háború során „pontosan azt fogjuk csinálni, amit korábban is, alkalmazkodni fogunk az aktuális helyzethez, azokat az eszközöket illetően is, amelyek Ukrajna rendelkezésére állnak az orosz agresszióval szembeni hatékony védekezés érdekében”
– válaszolt Blinken.
Sikorski ebben az összefüggésben aláhúzta: az agresszió áldozata jogosult a védelemre, arra, hogy megsemmisítse az őt érő légitámadás eszközeit. „Ezért úgy gondolom, Ukrajna jogosult arra, hogy nyugati fegyvert használjon a háborús bűntettek megelőzése céljából” – szögezte le.
A NATO keleti szárnyát érintő orosz hibrid fenyegetésekre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Sikorski felidézte a Lengyelország keleti határát érő támadásokat, amelyeket Oroszország a belarusz rezsimmel együtt hajt végre, kihasználva az ebből a célból odaszállított, felfegyverzett migránsokat. Emlékeztetett arra is, hogy nyáron a belarusz–lengyel határon egy illegális bevándorló egy lengyel katonát ölt meg.
A lengyel külügyminiszter a Lengyelországot érő orosz dezinformációs és kibertámadásokra is utalt, valamint az orosz drónok és manőverező robotrepülőgépek által okozott légtérsértésekre. Felidézte az utóbbi időben megakadályozott szabotázsakciókat, gyújtogatási kísérleteket is.
– Ha egy következő tűzvészre kerülne sor, melynek során megsérülne egy lengyel állampolgár, akkor Lengyelország olyan lépéseket tesz majd, amelyeket Oroszország észre fog venni – fogalmazott Sikorski.
Blinken megállapította: a többfajta eszközzel folytatott hibrid támadásokat több országban is észlelik, mindez Oroszország „szélesebb stratégiájához tartozik”.
Hangsúlyozta: a szövetségesek információt cserélnek a történtekről, és olyan lépéseket tesznek, amelyek következményekkel járnak.
Nemcsak szankciókról van szó, hanem más intézkedésekről is, amelyek úgy fokozódnak és folytatódnak, hogy Oroszország biztosan viselje tevékenysége következményeit – jelentette ki Blinken.
A lengyel légtérbe behatoló orosz légi eszközök esetleges lelövéséről szóló kérdésre válaszolva Blinken aláhúzta: „Az önvédelemre jogosult Lengyelország oldalán állunk.” Hozzátette: a NATO-ban vita folyik arról, szabad-e a légvédelemnek lelőnie e tárgyakat, mielőtt behatolnának a szövetség légterébe.
Az amerikai külügyminiszter Andrzej Duda elnökkel és Donald Tusk kormányfővel is tárgyalt Varsóban.
Az ukrajnai háborúról és a kárpátaljai magyarság helyzetéről is tárgyalt Washingtonban az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke
Juhász Hajnalka az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a megbeszélések során érintették az ukrajnai háború lezárásának lehetőségeit, a magyar családpolitikai intézkedéseket, valamint az Egyesült Államok elnökválasztásának tétjét.
Az Országgyűlés plenáris ülése Fotó: Szigetváry Zsolt
Az ukrajnai háborúról, a magyar béketörekvésekről, a kárpátaljai magyarságról, a családpolitikáról és a közép-európai együttműködés helyzetéről is tárgyalt Washingtonban Juhász Hajnalka, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke.
Az KDNP országgyűlési képviselője találkozott a kongresszus képviselőházának több republikánus tagjával szerdán és csütörtökön. A politikus beszámolt arról, hogy hosszabb megbeszélést folytatott az Egyesült Államok külügyminisztériumának kelet-közép-európai térségért felelős főosztályvezetőjével, akivel elsősorban az ukrajnai háborúval kapcsolatos magyar álláspontról és a magyar béketörekvésről tárgyaltak.
Juhász Hajnalka hangsúlyozta: a megbeszélés módot adott arra is, hogy felhívja az amerikai adminisztráció képviselőjének figyelmét arra, hogy az Ukrajnával kapcsolatban elfoglalt magyar álláspontot befolyásolja az a tény, hogy Kárpátalján jelentős magyar nemzeti közösség él.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke találkozott washingtoni politikai és közéleti intézmények vezetőivel, így tárgyalt Ed Corrigannel, a Conservative Partnership Institute elnökével, valamint a Claremont Institute vezetőivel. A megbeszélések témájáról elmondta, hogy azok között szerepelt az ukrajnai és a közel-keleti háborús konfliktus lezárásának szükségessége, emellett tárgyalópartnerei arról is érdeklődtek, hogy miként érintette a kelet-közép-európai országok együttműködését a Lengyelországban tavaly bekövetkezett kormányváltás, a Tusk-kormány hatalomra kerülése.
Juhász Hajnalka csütörtökön részt vett és köszöntőt mondott az Amerikai Magyar Koalíció éves gáláján, amelyen átadták az Egyesült Államokban élő magyar diaszpóra egyik legnagyobb ernyőszervezetének elismeréseit.
