Tudta, hogy a recski kényszermunkatáborból csak egyetlen embert tudott megszökni? És hogy a Kádár-kor egyik legvéresebb ámokfutása egy börtönben történt? Összeszedtünk öt esetet, amikor magyar börtönökből próbáltak kereket oldani leleményes vagy épp brutális elítéltek.
A Viszkis néven elhíresült Ambrus Attila / Fotó: Zsolnai Péter
Rózsa Sándor megugrik a szegvári megyebörtönből
A legismertebb magyar betyár már életében népi hőssé vált, de valójában megátalkodott bűnöző volt. Hatvan kitudódott bűnesete ismert, 30 embert, köztük csendőröket ölt meg, tanyákat rabolt ki, marhákat, lovakat hajtott el. Mindezért állandóan menekült és bujkált az Alföld hatalmas pusztáin, tanyáin. Egy alkalommal – a legenda szerint – a szegvári megyebörtönben várta halálos ítéletének végrehajtását. Utolsó kívánságként azt kérte, hogy kedvenc lovára ülve elszívhasson egy pipadohányt. Ezt meg is adták neki, ő azonban hirtelen vágtába tette a lovát, és átugratott a kerítésen.
Recski szökés gépfegyver-makettel
Michnay Gyulát – ahogy rabtársai nevezték: Jules-t – nem kímélte a történelem: a II. világháború alatt zsidó nagyanyja miatt munkaszolgálatra vitték, a kommunisták pedig koholt vádak alapján a recski internálótáborba zárták. Recskről előtte csak egy valaki szökött meg, de feladta magát, amikor megtudta, hogy családját elővette a hatalom. Michnay hét társával oldott kereket 1951-ben: a szabóműhelyből ruhaanyagokat loptak, a fűrészüzemben pedig gépfegyver-makettet gyártottak, így egyikük fegyveres őrnek öltözve kivitte társait. Közülük végül csak Michnay jutott át a határon, a többieket elfogták. A Szabad Európa Rádió beszámolt történetéről, így derült fény Recsk létezésére a nyugati közvélemény és a rabok hozzátartozói számára.
Költészet és szökés árvíz idején
Gérecz Attila apja vitézi címe miatt nem járhatott egyetemre, ezért vasesztergályosnak tanult, de igazi szenvedélye az irodalom volt. Amikor összeesküvés vádjával 1950-ben, 21 éves korában bebörtönözték, cellájában verseket írt, és német, angol, francia költők verseit fordította. A nagy dunai árvizet kihasználva, 1954-ben „úszott ki” a váci börtönből, majd öttusa-múltjának hasznát véve átszelte az áradó folyót is. Három nap múlva besúgták, és visszakerült a rács mögé. 1956-ban a forradalmárok szabadították ki, és a szovjet bevonulás után, a budapesti harcok során halt hősi halált.
Vérengzés a bútorgyárban
A Kádár-kor leghírhedtebb szökési kísérlete már korántsem hősies történet, sőt igazi horror. Richter Richárd egy lecsúszott akrobatacsaládban született, és agresszív, antiszociális fiatalember volt. A cirkuszi késdobálást elsajátította, és a szegedi Csillag börtönbe is azért került, mert hasba szúrt valakit egy késsel. Odabenn az őrök gúnyt űztek belőle, azon mulattak, hogyan dobálja a kést a fába. A szegedi rabok az Alföldi Bútorgyár területén dolgoztak, ahol Richter késeket készített magának. 1984 októberében magához vette eszkábált fegyvereit, és ámokfutásba kezdett: az őrszemélyzet hat tagját is megszúrta, közülük hárman meghaltak. Megszöknie azonban nem sikerült, és 1985-ben felakasztották.
800 ezer forint tompította a viszkis ugrását
A Viszkis nevet az 1990-es években az egész ország ismerte: Ambrus Attila 1993 és 1999 között 30 bankot, postát, utazási irodát rabolt ki – mindig azután, hogy egy közeli kocsmában megivott némi whiskyt. Utolsó rablása során társát elfogták, aki lebuktatta, így a román–magyar határon őt is elfogták. Fél év múlva, amikor előzetes letartóztatását töltötte a Gyorskocsi utcában, lepedőkből, törölközőkből, kábelekből kötelet font, és kimászott a harmadik emeletről. Több mint 20 métert ereszkedett, de az utolsó négy méteren ugrania kellett. Ezt úgy úszta meg, hogy cipőjében el volt rejtve 400-400 ezer forint, és a kötegek tompították az esést. További három rablást követett el, de három hónap múltán ismét elfogták.
Forrás: Blikk / Hirmagazin.eu
Fotó: Szabolcs László
