Budapesten egyre nagyobb figyelmet kap a rövid távú lakáskiadás, amelyet leggyakrabban olyan platformokhoz kötnek, mint az Airbnb.
A rövid távú lakáskiadás azt jelenti, hogy lakásokat nem hosszú távra (hónapokra, évekre), hanem napokra vagy hetekre adnak ki, jellemzően turistáknak.
Ilyenkor egy lakás nem klasszikus albérletként működik, hanem inkább szálláshelyként, hasonlóan egy hotelhez.
Mit jelent ez a gyakorlatban Budapesten?
- Sok belvárosi lakást turisták használnak, nem helyben élők
- A tulajdonosok gyakran többet keresnek így, mint hosszú távú bérlettel
- Emiatt kevesebb lakás marad albérletnek, ami:
- felhajthatja a bérleti díjakat
- nehezítheti a helyiek lakhatását
Miért kap most nagy figyelmet?
Mert a belvárosban ütközik két érdek:
- a turizmus és a lakástulajdonosok bevétele
- a helyben élők lakhatási lehetőségei és a nyugalom
Ezért kerül elő egyre gyakrabban a kérdés: hol legyen az egyensúly a turizmus és a lakhatás között?
Az Airbnb egy online szállásközvetítő platform. Segítségével magánszemélyek kiadhatják a lakásukat vagy egy szobát rövid időre (1–2 éjszakától akár pár hétig), főleg utazóknak, turistáknak.
Mit csinál az Airbnb a gyakorlatban?
- Összeköti a lakást kiadó tulajdonost és a szállást kereső vendéget, az oldalán:
- képeket,
- árakat,
- értékeléseket lehet látni
- A fizetés és a foglalás online történik..
Miben más, mint egy albérlet?
- Albérlet: hónapokra, évekre szól, ott él valaki
- Airbnb: napokra, hetekre szól, inkább szállás, mint otthon
Miért lett fontos téma Budapesten?
Mert sok belvárosi lakás:
- nem albérletként,
- hanem Airbnb-s szállásként működik
Ez hatással van:
- az albérletárakra,
- a lakhatásra,
- a lakóközösségek életére.
Summa: Az Airbnb egy digitális „magánszálloda-hálózat”, lakásokból.
Az Airbnb egy digitális „magánszálloda-hálózat”, lakásokból, ami jelentős bevételt termel, az albérletet kiadni vágyók kárárra? .. Így kell érteni?
Mit jelent helyesen?
Az Airbnb nem mindenkinek okoz kárt, de összességében hatással van az albérleti piacra.
Pontosan:
Az Airbnb egy digitális „magánszálloda-hálózat”, lakásokból, amely jelentős bevételt termel a tulajdonosoknak, miközben csökkentheti az albérletként elérhető lakások számát, és ez hatással lehet a bérleti díjakra.
Mi történik a gyakorlatban?
- A tulajdonos:
- gyakran többet keres rövid távú kiadással
- A piac:
- kevesebb lakás marad albérletnek
- A bérlők:
- nehezebben találnak megfizethető lakást
Azonban fontos:
- nem minden Airbnb lakás lenne albérlet
- a lakásdrágulásnak több oka is van (infláció, kereslet, befektetések)
Summa-summarum: Az Airbnb jövedelmező a tulajdonosnak, de tömeges elterjedése feszültséget okozhat az albérleti piacon.
Az elmúlt években ebben a formában regisztrált szálláshelyek száma jelentősen nőtt, és ma a fővárosban működő magánszálláshelyek vendégéjszakáinak jelentős része ezzel a tevékenységgel kapcsolódik a turizmushoz.
Ezen a háttéren több budapesti kerület önkormányzata is áttekinti vagy módosítja a rövid távú kiadás szabályozását. A VI. kerületben (Terézváros) 2026. január 1-től életbe lépett egy olyan szabályozás, amely gyakorlatilag teljesen betiltja a rövid távú lakáskiadást, miután a helyi Kúria ezt jogilag is megerősítette.
Nem sokkal később más belvárosi városrészek is felvetették a hasonló korlátozások lehetőségét. Budapest I. kerületében például szigorítási javaslatokról és akár teljes tiltásról is beszéltek, és párbeszédet kezdeményeztek más kerületekkel a közös szabályozásról.
A tanulmányok szerint a belvárosi lakhatási helyzetben olyan jelenségek is megfigyelhetők, mint a lakófunkciók háttérbe szorulása a turisztikai szereplők mellett, ami többek között az ingatlanpiac és a bérleti díjak alakulását is befolyásolja.
Európai városokban hasonló kérdések merülnek fel, ahol a turizmus és a lakhatás egyensúlyának helyreállítása érdekében a helyi hatóságok bevezetnek korlátozásokat vagy regisztrációs követelményeket a rövid távú lakáskiadásra.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
- A VI. kerületben a rövid távú lakáskiadás nagy része megszűnt a teljességre kiterjedő tiltás hatására, ami a meglévő kiadó lakások számát is befolyásolja.
- Más kerületek — például az I. — még csak most vizsgálják, milyen szabályozási lépések lennének célszerűek.
- A cél sok helyen nem a turizmus felszámolása, hanem a lakhatási feltételek javítása, például több hosszú távú bérleti lehetőség biztosítása a helyiek számára.
Rövid kontextus
A rövid távú lakáskiadás szabályozása nem csak Budapesten vita tárgya; világszerte több nagyváros — például Barcelona vagy Amsterdam — is hasonló döntéseket hozott az utóbbi években, hogy csökkentse a lakhatási feszültséget központi területeken.
