A búza a víznyomásos foltokban kipusztult, de országos léptékben kicsi a kár. Az állományok erősek, szépek, jó termést ígérnek. A repce sokkal heterogénebb állapotban van, és rovarok rohamozzák. Aki tavasszal nem regulátorozott, most rosszabbul áll. A tavaszi vetési munkák meglehetősen szétcsúsztak.
A búza a víznyomásos foltokban kipusztult, de országos léptékben kicsi a kár. Körkérdésünk során a legnagyobb mértékű pusztulást Jász-Nagykun-Szolnok megyéből jelentették, ahol a kártérítési küszöb alatt, de 15 százalékot meghaladó mértékben fulladt meg a vetés. Öröm az ürömben, hogy a hagyományosan „pockosabb” Békés megyében idén a belvíz miatt visszaszorultak a rágcsálók. A korábbi hírek induló sárgarozsda-fertőzésről, helmitospórium és szeptória megjelenéséről szóltak, mostanra azonban úgy néz ki, hogy az első kezelés megállította a betegségek terjedését. Őszi árpán is észlelték a gazdák a helmintospóriumot, kellett a megfékezéséhez a fungicides permetezés – állítják egybehangzóan Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Vírusos fertőzést nem jeleztek a megkérdezett gazdaságokban.
Nem ilyen homogén a repceállomány az országban. A fenológiai állapotában nem csak az tükröződik vissza, hogy az ország északi vagy déli területein található-e a gazdaság, hanem a megelőző agrotechnika is nyomott hagyott. Ahol kétszer is regulátoroztak (ősszel és tavasszal), ott most erősebb, dúsabb az állomány, mint másutt. A hirtelen jött melegben ugyanis úgy ugrott meg a repce, hogy közben „elfelejtett” elágazódni. Nagyon eltérő mértékű az állományokat érő rovarnyomás is. Borsodban már kétszer is permeteztek a fénybogár ellen, és még csak bimbós a repce. Ormányosból keveset észleltek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében most kezdődik a repcevirágzás, még csak egyszer védekeztek rovarok ellen.
Bács-Kiskun megyében már virágba borult a tábla, és szintén egy védekezésen vannak túl, mostanra egy kevés bundásbogár bukkant fel az állományban. Somogy megyében a virágzó repce közepes állapotú, eddig egy rovarölőt kapott, a gazdaság vezetője szerint még két védekezésre lehet szükség a becőormányosok ellen. Győr-Moson-Sopronban úgy ítélik meg, hogy
A tavasziak vetése azokon a területeken, ahol nem állt a víz, már javában zajlik. Megint olyan évünk van, amikor a mélyebb fekvésű táblák még nedvesek, míg a dombtetőn porzik a föld a vetőgép mögött. Mivel a napraforgó sokszor a rosszabb vízgazdálkodású területükre kerül, most ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vetési sorrendben megelőzi a jobb földeket kapó kukorica. Mint arról már korábban is írtunk, a hosszabb tenyészidejű és alacsonyabb csírázási hőmérsékletű vetőmagok terjedésével a tengeri egyébként is egyre hajlamosabb hátrébb szorítani a napraforgót a vetési munkákban.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a megkérdezett gazdaságban már végeztek is kukoricavetésével, míg a napraforgóé még csak most kezdődik. Szomorúan halljuk ugyanitt, hogy az olajtökből az utóbbi időben olyan túltermelés volt, hogy az idén már nem veti el a gazda, helyette is napraforgó kerül a földbe. Fejér megyében pontosan ugyanígy állnak a munkákkal. Itt egy tavalyi megfigyelését emlegeti fel a gazda: 90 hektáron olyan napraforgóbarkó-kártételt tapasztalt, hogy a területet kukoricával kellett felülvetnie. „Kevés volt a piacon a rovarölővel csávázott vetőmag…” – magyaráz a termelő. A másik megjegyzése a gyorsan száradó talajra vonatkozik: a napraforgót már 8 centi mélyre kellett letenni, hogy elég nedvességet kapjon a csírázáshoz, és ez lesz a helyzet a kukoricával is. „Az aszály miatt aggódunk már most…” – teszi hozzá.
Hajdú-Biharban – ahol a legtöbb gond volt a belvízzel – viszont még csak most fejezték be a terület előkészítését a vetéshez.
– jegyzi meg a gazda. Békés és Bács-Kiskun megyében szintén a csúszásra és a drágább talaj-előkészítésre panaszkodnak, de jobb ütemben haladnak: mindkét kapáskultúra fele már a földben van.
Borsodban a napraforgó tervezett területének harmadát, a kukoricának egytizedét vetették eddig el a megkérdezettek. Győr-Moson-Sopronban a kukoricavetés 30 százalékával végeztek eddig, Somogy megyében pedig a 20 százalékával, és a napraforgó már itt is a földben van. A somogyi lankákon sok gond van a vadakkal. „Orosz kölnivel csáváztuk a kukoricamagot” – állítja a gazda, és nem viccel: „10 napig nem bántja így a vaddisznó”. A szokatlan módszer mellé említ még néhány szokásos gondot: a kukoricabarkó és a kukoricabogár imágójára kell majd a későbbiekben kiemelten figyelni ebben a megyében.
