A melatonin nevű hormon rendkívül fontos az alvás és az ébrenlét szabályozásában. Ha nem termelődik elég, abból alvászavar lehet. Mi szabályozza működését és hogyan hat az alvásunkra?
A melatonin nevű hormonnak nagy szerepe van az alvás és az ébrenlét szabályozásában, ezen keresztül pedig abban, hogy bizonyos alvászavarokat megelőzhessünk vagy sikerrel kezelhessünk. Az alvászavarok kialakulásának megértéséhez azonban ismernünk kell azokat a mechanizmusokat is, melyek az alvást szabályozzák.
Elgondolkodott már azon, milyen összetett folyamat maga a felébredés?
Az ébredés úgy indul, hogy a retina, azaz a szem recehártyája fényt érzékel, ezt az információt a hipotalamusz területén található úgynevezett nucleus suprachiasmaticus (NSC) segítségével továbbítja a tobozmirigynek, aki csökkenteni kezdi a melatonintermelést. Ekkor elindul a nappali időszámítás a szervezetben: megemelkedik a vérnyomás, és beindul a serkentő hatású hormonok, például a kortizol termelése.
Ugyanígy az elalvás is egy komplett biokémiai folyamat. Amikor a nap végén leszáll a sötétség, az NSC azt az információt küldi a tobozmirigynek, hogy eljött az ideje amelatonin termelésének, és a vérbe való kibocsátásának. Ahogy a vérben növekszik a melatonin hormon szintje, álmosak leszünk. (A spontán termelődő melatonin nagyjából este 9 órától ér el mérhető mennyiséget).
A melatoninszint egész éjjel magas marad, 2 és 4 óra között éri el a csúcsot, majd fokozatosan csökken, egészen addig, amíg a reggeli napsütés meg nem szakítja a termelődését. Tréfásan a hormonok Drakulájának is nevezik, hiszen csak éjjel jelenik meg a szervezetben.
A hormonok termelődését az úgynevezett cirkadián ritmus szabályozza, ez a szervezetünk 24 óránként ismétlődő ciklusa, vagy más néven belső biológiai óra. A felborult alvásritmus tehát a melatonin hormon termelődését is blokkolhatja. Szerencsére melatonin gyógyszerrel a hiányzó hormonszint pótolható.
Hogyan lehet valaki rossz alvóból újra jó alvó? Szakértőnk elmondja!
Nobel-díjat ért az óragén kutatása
A cirkadián ritmust már évszázadokkal ezelőtt tanulmányozni kezdték, az elmúlt évtizedekben pedig jó néhány „óragént” azonosítottak, és többek között azt is sikerült megállapítani, hogy bizonyos génváltozatok a felelősek azért, hogy valaki bagoly vagy pacsirta típusba tartozik-e, vagyis akkor érzi jobban magát, ha sokáig maradhat fent éjjel, és utána sokáig aludhat, vagy éppen ellenkezőleg, korán kel és korán is fekszik.
2017-ben pedig három amerikai tudós, Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young orvosi Nobel-díjat kapott a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmusok felfedezéséért.
A belső, biológiai óránkra külső és belső tényezők egyaránt hatással vannak, többek között például a társadalmi szokások vagy az életmódunk. A cirkadián ritmus legfontosabb szabályozója a nappal és az éjszaka, vagyis a fény és a sötétségváltakozása. A fényt a szem ideghártyáján található sejtekkel érzékeljük, innen az inger az agy bizonyos területére, a cirkadián ritmus „központjába” jut.
Az itt található sejtek kapcsolatban állnak az agy többi részével, többek között a tobozmiriggyel, mely a melatonin nevű hormont termeli. A melatonin kulcsfontosságú szerepet játszik az alvási folyamat elindításában és fenntartásában, vagyis abban, hogy elálmosodjunk és végig is aludjuk az éjszakát.
Miért alszanak olyan sokat a gyerekek?
A nappalhoz és éjszakához igazodó melatonintermelődés nagyjából három hónapos korban kezdődik el, és a kamaszkorig jóval több melatonint termel a gyermekek szervezete, mint a felnőtteké. Az idősebb korosztály esetében azonban a melatonintermelődés csökken, a szakemberek szerint ez lehet az idősebbekre jellemző alvászavarok egyik kiváltó oka.
A melatonin nemcsak az alvásban és az ébredésben játszik szerepet, hanem rendkívül erős antioxidánsként védi a szervezetünket a káros szabadgyökök ellen, és az immunrendszerünk megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlen.
egeszsegkalauz
