A történelem során Magyarország több alkalommal is idegen megszállás alá került, de kevés olyan fájdalmas és megalázó időszak volt, mint az 1919–1920-as román katonai megszállás. A román hadsereg Magyarország jelentős részét ellenőrzése alá vonta, és a megszállás során nemcsak hatalmas anyagi károk keletkeztek, hanem számos megaláztatás is érte az ország lakosságát.
A megszállás előzményei
Az első világháború végén Magyarország kaotikus helyzetbe került. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után a Tanácsköztársaság kikiáltása és a vörös hadsereg harcai súlyosan meggyengítették az ország katonai erejét. A román hadsereg – az antant hallgatólagos jóváhagyásával – 1919. április 16-án támadást indított, és július 4-ére elfoglalta Budapestet. A románok egészen 1920. március 28-ig tartották megszállva az ország jelentős részét.
A megszállás pusztítása
A román hadsereg az elfoglalt területeken kifosztotta a közintézményeket, gyárakat, magánvállalkozásokat és a lakosságot sem kímélte. A gazdaság teljes kifosztása zajlott:
- Élelmiszer- és nyersanyag-rablás: A románok tonnaszámra hurcolták el az élelmiszert, búzát, cukrot és más terményeket Romániába, súlyos élelmiszerhiányt okozva az országban.
- Gyárak és vasúti eszközök elhurcolása: A magyar ipart is megroppantotta a megszállás, mivel a románok a mozdonyokat, vagonokat és egyéb ipari berendezéseket szétszerelték és elszállították.
- Állatállomány és hadianyag lefoglalása: A magyar mezőgazdaságot különösen érzékenyen érintette a megszállás, hiszen több tízezer marhát, sertést és lovat hurcoltak el.
Megaláztatások és retorziók
A románok nemcsak az anyagi javakat rabolták el, hanem az ország lakosságát is megalázták. Számos helyen katonai kormányzatot vezettek be, és kemény retorziókkal sújtották azokat, akik ellenálltak vagy tiltakoztak.
- Több ezer embert letartóztattak, sokakat megaláztak vagy megvertek.
- A helyi magyar hatóságokat félreállították, és a megszálló csapatok irányították a közigazgatást.
- A magyar nemzeti szimbólumokat és kulturális emlékeket szándékosan meggyalázták vagy elpusztították.
A megszállás vége és következményei
1920 márciusában a román csapatok végül kivonultak Magyarországról, ám a kártérítés kérdése soha nem rendeződött. A magyar kormány többször is próbálta visszaszerezni az elhurcolt vagyontárgyakat és kártérítést követelni, de a román állam ezt nem teljesítette. Az ország jelentős gazdasági visszaesést szenvedett el, amely tovább mélyítette az első világháborút követő válságot.
A román megszállás emléke a magyar történelem egyik fájdalmas fejezete maradt, amelynek következményei még hosszú évtizedeken át érezhetőek voltak. Az áldozatokat és a károkat soha nem kárpótolták, és a történelmi sebek máig érzékeny pontot jelentenek a magyar–román kapcsolatokban.
