A Nemzetbiztonsági Hivatal ügyvédei döntöttek arról, hogy nem kérik a bíróságtól a szélsőjobboldali, cigánygyűlölő Kiss István éppen zajló titkos megfigyelésének a meghosszabbítását.
Annak ellenére történt ez, hogy lehallgatott telefonbeszélgetés volt, amiben Kiss és bűntársai arról beszéltek, fegyvereket akarnak szerezni.
Ismét felvetődött két érintett titkosszolgálat – az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) – munkatársainak, vezetőinek a felelőssége a 2008–2009-es romagyilkosságok miatt, miután a lapunkban megjelent interjúban beismerte a sorozatgyilkosságot Kiss Árpád, akit a halálbrigád vezetőjének tartanak.
Ő továbbra sem érti, hogy öccse, István megfigyelését miért szüntette meg az NBH, miért nem avatkoztak közbe a fegyverek beszerzésében és ezzel miért nem szakították félbe az akciót még a gyilkosságok előtt. Kiss Árpád szerint a KBH az utolsó támadásukat akadályozhatta volna meg, hiszen Csontos István szerződéses katonaként együttműködött velük. (Csontos az utolsó két támadáskor volt a halálbrigád sofőrje, amiért 13 év fegyházat kapott, amit teljes egészében ki kellett töltenie. Augusztus 20-án szabadult.)
Lapunk az ügy ezen részét is jól ismerőktől úgy értesült,
Kiss István titkos megfigyelését jogszerűen kezdeményezték az NBH adott tisztjei, miután telefonlehallgatásból értesültek arról, hogy a közismert szkinhed és romagyűlölő Kiss fegyverekhez akar jutni, amiket fel is tervez használni.
Az illetékes bíró az előírások szerint engedélyezte a titkos megfigyelést. Ami nem hozott konkrét eredményt, és amikor lejárt a bírói engedély, az NBH jogászai nem kezdeményezték annak meghosszabbítását, mondván, a bíró úgyis elutasítja azt. Amennyiben ez igaz, akkor
nem az operatív tisztek, nem feletteseik, hanem az NBH jogászai döntöttek a titkos megfigyelés megszüntetéséről, ami utólag is furcsa döntés egy titkosszolgálattól.
A történtekről a szakmabeli Horváth József vezérőrnagy, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója lapunknak nyilatkozva elsőként leszögezte, Kiss Árpád beismerése azért is fontos, mert ebből látszik: a hazai igazságszolgáltatás és jogrendszer jól működik. Helyes döntés volt a halálbrigád tagjaira tényleges életfogytiglani fegyházat kiszabni. Horváth József ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Kiss Árpád szavait többen félreérthetik: a férfi testvérét nem a 2012-ben megszűnt Katonai Biztonsági Hivatal figyeltette a fegyverbeszerzés előtt, hanem az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), a mai Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődje.
Arról, hogy az NBH hibázott-e vagy csak pechjük volt, a szakértő azt mondta: mindkét lehetőség fennáll.
– Egy szolgálatnak a munkája során súlyoznia kell az ügyeket aszerint, hogy az esetleg bekövetkező bűncselekmények milyen súlyúak lehetnek, mennyire veszélyesek a társadalomra. Itt azt látjuk, hogy sajnálatos módon rossz szakmai döntés született, de utólag könnyű okosnak lenni. Egy ilyen esetben nem a sor végén levő műveleti tiszt dönt, a felelősség a szolgálat vezetői szintjéig terjedt – világított rá a vezérőrnagy.
Lapunk friss információja alátámasztja, valóban rossz szakmai döntés született, ám nem nemzetbiztonsági, hanem jogi szakmai döntés volt, ami adott esetben emberek életébe került.
A romagyilkosságok ügyében annak idején vizsgálatot folytatott le az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, és megállapították, hogy az NBH egységei között elégtelen volt a kommunikáció, és a szolgálat nem vette komolyan a megfigyelés alatt álló szélsőségesek fegyverbeszerzési törekvéseit.
A jogi osztály 2008 tavaszán a hajdú-bihari műveleti tiszt kérése ellenére sem rendelte el Kiss Árpád és – szintén a halálbrigádhoz tartozó – Pető Zsolt megfigyelését, Kiss István megfigyelését pedig nem szigorították, sőt később felfüggesztették.
Mindezt annak ellenére, illetve azután, hogy lehallgatott telefonbeszélgetésük szerint fegyverbeszerzésre készültek. A bizottság megállapította Szilvásy György és az őt váltó Ficsor Ádám nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő szocialista miniszter felelősségét is, mint ahogy Laborc Sándor volt NBH-főigazgatóét is.
Balajti László, a vizsgálat ideje alatt hivatalban lévő megbízott főigazgató lefokozásokról, visszaminősítésekről és nyugdíjazásokról adott ki parancsot az ügy kapcsán. A bizottsági jelentést megküldték Kovács Tamás akkori legfőbb ügyésznek is, ám ő nem kezdeményezett büntetőeljárásokat.
Több mint egy évtized kellett ahhoz, hogy a halálbrigád vezetője beismerje a romagyilkosságok elkövetését
A szakértők szerint a nyilvános beismerés miatt újabb nyomozás indulhat
A romagyilkosságok elsőrendű vádlottjának vallomása a jogrendszer hatékonyságát igazolja.
Borítókép: Kiss Árpád, a Halálbrigád vezetője beismerte, ő és társai öltek 2008–2009-ben (Fotó: MTI/Mohai Balázs)
magyarnemzet
