A magyar gazdaság megfelelő ütemben bővül, ám a romló nemzetközi környezet miatt a növekedés fenntartására kell összpontosítani
– mondta a miniszterelnök kabinetfőnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának csütörtöki ülésén.
Éves meghallgatásán Rogán Antal a nemzetközi hatások közül kiemelte az európai gazdaság lassulását, amely szerinte a hibás brüsszeli döntések következménye. A növekedést ösztönző kormányzati döntések közül elsőként a turizmus támogatásának jelentőségét hangsúlyozta.
Az ösztönző intézkedéseket azzal indokolta, hogy az ágazat teljesítménye kétszer olyan gyorsan bővül, mint a magyar gazdaság egésze, a GDP-n belül 11 százalékot ért el tavaly a turizmus. Összesítése szerint turisztikai célpontok fejlesztésére, valamint szálláshelyek építésére és korszerűsítésére 2030-ig közel 900 milliárd forint juthat. Sikeresnek nevezte a cafeteriarendszer átalakítását arra hivatkozva, hogy a SZÉP-kártyák feltöltései tavalyhoz képest 94 százalékkal nőttek, az összeg pedig rövid időn belül a belföldi idegenforgalmat gazdagíthatja. A strandfejlesztési programot az önkormányzatok a kedvezőtlen időjárás miatt a május 31-i határidőig nem tudták befejezni, a kormány ezért hosszabbítást engedélyezett – közölte.
Beszámolójában Rogán Antal kitért a Digitális Kormányzati Ügynökségre is. Annak létrehozását azzal indokolta, hogy a szervezet átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé teszi az állami informatikai kiadásokat, a tervezett és átgondoltabb beszerzések pedig javítják az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy akár a közműszolgáltatások hatékonyságát. Az ügynökség vizsgálja az informatikai beszerzések indokoltságát, kapcsolódását a hasonló célú beszerzésekhez, és véget vet a licensz-értékesítésekből keletkező indokolatlan kiadásoknak, kiszorítva az arra épülő értékesítési láncokat – tette hozzá.
Meghallgatásának végén Rogán Antal közölte, hogy a kormány a nemzeti konzultációkat továbbra is olyan eszköznek tekinti, amely a választások között is kapcsolatot teremt a választókkal, ezért egy új konzultáció pénzügyi fedezete idén és jövőre is a tárca rendelkezésére áll. Hozzászólásában Székely Sándor (független) bérfejlesztést sürgetett, továbbá szóvá tette az állami tulajdonú hajózási cégek helyzetét, a szállodahajók kitiltásának kérdését a Duna fővárosi szakaszáról, és a letelepedési kötvények jövőjét.
Csárdi Antal (LMP) úgy látja, hogy a turisztikai fejlesztések tönkreteszik a nagy tavak ökológiai egyensúlyát, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közbeszerzési rendszerének átalakítása pedig hátráltatja a kormányzati kiadások átláthatóságát.
Válaszában Rogán Antal megjegyezte, hogy 2010 óta a nettó átlagkeresetek majdnem 80 százalékkal nöttek, a minimálbér megduplázódott, jelentősen csökkent a magyar termelők szempontjából is fontos alapélelmiszerek áfája. A kötvényprogramra utalva megjegyezte, hogy az semmilyen formában nem folytatódik, hiszen a gazdaságnak az ebből származó bevételre már nincs szüksége. A kötvények vásárlói ellen kifogás külföldön sem merült föl, adataikhoz a schengeni övezet más államai is hozzáfértek – tette hozzá.
A hajótársaságokhoz és a dunai hajózás kérdéséhez hozzáfűzte, hogy a részben állami tulajdonú Mahart Passnave Kft.-nek nincs köze a tragikus dunai hajóbalesethez, a szerencsétlenséget magántulajdonú vízi járművek ütközése okozta. Kitért a Liszt Ferenc repülőtér üzemeltetésére is, elhibázottnak és károsnak nevezve a 2006-os privatizációt. A Budapest Airport fejlesztéseivel a kormány elégedetlen, ugyanakkor vizsgálja a lehetőséget a repülőtérhez vezető gyorsforgalmi rendszer kiépítésére – közölte Rogán Antal.
A turisztikai fejlesztésekről szólva hangsúlyozta, hogy az ökológiai szempontokat kiemelten kezelik, de a magántőkéből épülő vízparti lakóparkok az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, így azokat a kormányzati fellépéssel nem lehet megakadályozni. A közbeszerzési rendszer átalakítását – mint mondta – az eljárások egyszerűsítése indokolta. Rogán Antal hangsúlyozta, hogy az állami kiadások átláthatóságát javította a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozása.
A kormány jövőre is indít nemzeti konzultációt
A miniszter azt mondta, hogy a 2020-as költségvetés is az emberek véleményét figyelembe vevő családvédelmi akcióterven alapszik. Közölte, a családok támogatására már most ezermilliárd forinttal többet fordítanak a költségvetésben, mint 2010-ben, az utolsó Gyurcsány-kormány idején benyújtott büdzsében tették. Ezt az összeget 2020-ra, a családvédelmi akcióterv elfogadásával további több mint 200 milliárd forinttal emelik meg – tette hozzá.
Hangsúlyozta: azért helyezték a családvédelem kérdését fókuszba, mert a magyar gazdaság erősödésével egyidejűleg szembe kell nézni olyan stratégiai problémákkal, mint a népesedés. Európában erre kétféle válasz lehetséges, az egyik a családok támogatása és a születésszám ösztönzése, míg a másik a nagyszámú bevándorló befogadása. A magyar választók az előbbi mellett döntöttek, ezért a kormány feladata ennek támogatása – mondta.
A gazdaságvédelmi akciótervek szükségességéről szólva egyebek mellett azt mondta: nem a magyar gazdasági növekedéssel van probléma, hanem a Magyarországot körülvevő gazdasági környezettel. A magyar gazdaság eredményeit csak úgy lehet felelősen megvédeni, ha van erre gazdaságvédelmi akcióterv, amelyet a költségvetés magában is foglal – fűzte hozzá.
A fesztiválok biztonságáról szóló törvényjavaslatról szólva felhívta a figyelmet arra: a kormány ezt a fesztiválszervezők kezdeményezésére tette, ők úgy látják, hogy a biztonságot erősíteni kell. Ehhez pedig új, szigorúbb ellenőrzési, azonosítási rendszerek szükségesek – fűzte hozzá.
Kiemelte: A magyar fesztiválok itthon és nemzetközileg is népszerűek, sikeresek, színvonalasak, és a kormány a szigorú adatvédelmi szabályok mellett akarja garantálni a rendezvények biztonságát. A bizottság ülése után Rogán Antal újságírói kérdésekre egyebek mellett azt mondta, hogy a családvédelmi akciótervhez kapcsolódóan még két olyan téma van, amellyel a kormány részletesen foglalkozni kíván. Közölte, a meddőség kezelésére szeretnének elindítani egy külön programot, jelentős állami támogatással, hozzátéve, a kormány most azt vizsgálja, hogy a meddőség kezelése bioetikai és egyéb szempontból állami feladattá tehető-e.
A másik, a gyermekvédelmet érintő projekt a Miniszterelnökséghez tartozik és Gulyás Gergely miniszter azt ígérte, hogy a feladattal szeptember végére elkészülnek – ismertette Rogán Antal.
A testület a jobbikos Varga-Damm Andrea nem szavazata és a független Fülöp Erik tartózkodása mellett elfogadta az éves miniszteri beszámolót.
mti
