Az online térben elkövetett bűncselekmények száma a COVID-járvány óta drámaian megugrott Magyarországon. Míg 2020-ban 5641 ilyen ügyet regisztráltak, 2023-ra már 14 045 esetet, az okozott kár pedig meghaladta az 5,8 milliárd forintot.
A digitális csalások többsége adathalászattal, hamis hirdetésekkel, befektetési ígéretekkel vagy call centeres megtévesztésekkel történik. Egyre gyakoribbak a szervezett hálózatok, amelyek strómanokat, hamis profilokat és kriptovalutát is használnak. Ugyanakkor sokszor magányos elkövetők is próbálkoznak.
2023 őszén megalakult az ORFK Kiberstratégiai Osztálya, amely 300 szakembert koordinál, és országos szinten hangolja össze a kiberbűnözés elleni fellépést. A cél a gyorsabb reagálás, a nyomozások hatékonyságának növelése és a nemzetközi kapcsolatok erősítése.
Eredmények és kihívások
- A kiberbűnözés egyes formáiban (pl. adathalászat) 80%-os a felderítési arány, de a hackertámadások esetében ez alig 14%.
- Az információs rendszer elleni támadások (pl. zsarolóvírus, adatmódosítás) 2024-ben 15 ezer fölötti esetszámot hoztak.
- A társkeresős csalások és hamis banki üzenetek is terjednek.
Új törvények és rendszerek
- 2024 augusztusától új törvényi szabályozás védi az ügyfeleket, gyorsabb zárolási és bejelentési eljárással.
- 2025 júliusától indul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amely valós időben elemzi a tranzakciókat, és riaszt, ha gyanús mozgást észlel.
- Az MNB öt pontból álló fellépési programot hirdetett, amelyben többek közt a bankok felelőssége is nő.
Mi a teendő?
A szakértők szerint az időfaktor kulcsfontosságú. Ha csalást észlelünk:
- azonnal értesítsük a bankunkat és a rendőrséget,
- ne adjunk ki adatokat, és legyünk bizalmatlanabbak online kommunikációban.
Rendőreink, a nyomozóhatóságok és hatóságok mindennapos áldozatvállalását köszönjük! Hirmagazin.eu
