Új látogató- és oktatóközpontot, valamint egy ugyancsak újonnan kialakított és egy felújított, kibővített tanösvényt adott át szerdán Mátrafüreden a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNPI). A fejlesztés 323 millió forintból, uniós és a hazai forrásból valósult meg – mondta az InfoRádiónak Rónai Kálmánné, a BNPI vezetője.
Hármas funkciója van a Mátrafüreden frissen átadott, 323 millió forintos beruházással létrehozott Kapu a Mátra kincseihez – Látogató és Oktatási Központnak. „Az egyik a természetvédelmi kezelői, amelynél az őrszolgálati feladatok ellátása kerül fókuszba, a másik látogatóközpont” – ismertette az InfoRádióban Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője. Szavai szerint aki betér a központba, az egy komoly információs blokkot kap a Mátra kincseiről, élő- és élettelen, valamint kulturális örökségeiről. A harmadik funkció pedig az oktatás, a környezeti nevelés. Úgy fogalmazott,
a térségben található egyedülálló, változatos fajokat kötelességünk fenntartani és megőrizni, mert ezek adják a Mátra biológiai sokféleségét.
„Ez kezdődhet a kiállítással, és folytatódhat a foglalkoztató teremben különféle információk mélyebb átadásával, valamint kiegészülhet egy laboratóriumi bemutatóval is” – közölte Rónai Kálmánné. A kiállítótérben makettek, terepasztalok, diorámák és modellek várják az érdeklődőket, akik feladatlapok, kreatív installációk, multimédiás tartalmak és érintőképernyős terminálok segítségével is bővíthetik ismereteiket.
A BNPI már korábban is rendelkezett Mátrafüreden tájegységirodával, ami egy kisebb iskola épületben volt kialakítva, azonban ez az épület látogató- és oktatási funkciók betöltésére nem volt alkalmas.
A fejlesztés eredményeképp kialakított, és a Mátra jellegzetes Natura 2000 jelölő madárfajai után Harkály Háznak nevezett látogató- és oktatóközpont feladata a tájegység természeti értékeinek, védett és Natura 2000 területeinek, élőhelyeinek, növény- és állatfajainak bemutatása. A létesítményben kialakított állandó tárlat a vulkanikus felépítésű hegység kialakulását, a földtörténetét, a vulkanizmust. A második blokk a Mátra tájtörténetével foglalkozik: a tájhasználat változásával, az őskori erődített szerepekkel, várakkal, üveghutákkal, ércbányákkal” – ismertette a látnivalókat Rónai Kálmánné.
Az élővilág bemutatása ugyancsak kiemelt figyelmet kap.
„Nagy hangsúlyt helyeztünk a holtfa kincseinek bemutatására,
van egy olyan holtfa szigetünk, amelynek segítségével megmutatjuk a látogatóknak, hogy ha az erdőben látnak egy kidőlt fát, az nem eltakarítandó részlet, hanem nagyon sok élőlény otthona, ezért a különféle fák törzsein az ott lakó erdei állatokat is bemutatjuk” – mondta Rónai Kálmánné.
Az aktív természetvédelem bemutatását is fontosnak tartják, többek között a természetvédelmi őrök vadterületkezelési, fészeképítési munkái mellett a védett természeti területek kiterjedését interaktív formában – a látogatók virtuálisan repülhetnek a Mátra bércei fölött, az egyes helyszínek kiválasztásával pedig az területet lehet sokkal részletesebben megismerni.
Egy úgynevezett denevérharang alá állva meghallgatható lesz a denevérek éneke – legalábbis az a része, amelyet a szakértők emberi fül számára hallhatóvá tudtak konvertálni
– mondta Rónai Kálmánné.
Beszámolt arról is, hogy az egyik elsötétített teremben megismerhetőek az éjszakai erdő hangjai: tíz jellegzetes állat hangját és holdvilágnál felbukkanó képét tanulhatják meg az érdeklődők. A Föld alatti élet termében pedig azokat a talajlakó állatokat természetes közegükben figyelhetik meg, amelyeket egyébként a felszínről soha nem látnánk.
A 332 millió forintból megvalósított projekt részeként a látogatóközponton kívül megépült az új épület udvaráról a Sás-tó irányába vezető 3,5 kilométeres Cincér tanösvény is. A már korábban létrehozott sár-hegyi Mandula tanösvényt pedig felújították és meghosszabbították. „A két tanösvényen 23 tájékoztató táblát helyeztünk ki az ott látható érdekességekkel és aktualitásokkal feltöltve” – tette hozzá Rónai Kálmánné.
