Budapest — Halálunkig dolgozhatunk a romló demográfiai mutatók miatt? Az elemzések szerint a következő évtizedekben drasztikus módon, 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, ha többé-kevésbé tartani akarjuk az aktív korúak és a nyugdíjasok mostani arányát.
Jelenleg ugyanis száz munkaképes korú magyarra 25 nyugdíjas jut, és ha nem emelik meg alaposan a mostani, 64 éves korhatárt, akkor középtávon hatalmas bajba kerülhet a magyar nyugdíjrendszer, mivel a munkavállalók járulékaiból egyre nehezebb lesz fedezni a nyugdíjakat.
Az Eurostat szerint 2050-re Magyarország lakossága a mostani 9,8 millióról 9 millió alá csökkenhet, 2100-ra pedig már csak 7,9 millióan élhetnek itt, száz aktív korúra pedig közel hatvan 65 éven felüli juthat.
Nagyon rossz hangulatot okozna a szakértő szerint, ha hetven fölé emelnék a nyugdíjkorhatárt. – Mint amikor a szamár elé belógatnak egy sárgarépát, amit sose ér el, hasonlóképpen érezhetnék a most dolgozók is, hogy nem érik majd meg a nyugdíjukat – mondta Farkas András, a nyugdijguru.hu alapítója. Hozzátette: a legmagasabb európai nyugdíjkorhatár sehol sem haladja meg a 68 évet.
A 72 év azért is tűnik ijesztőnek, mert a statisztikák szerint a magyar férfiak átlagosan 59, a nők pedig 61 évet élnek meg egészségben, vagyis mire nyugdíjba mehetnének, a legtöbbjüket számos egészségi probléma sújt. A jelenlegi adatok szerint a nők átlagéletkora idehaza 79, a férfiaké 72 év.
– Társadalmilag vissza is üthet egy esetleges drasztikus emelés, mivel azt az egészségügyi és a szociális ellátórendszert is agyonvághatja, ugyanis odaterelné a problémákat – hívta fel a figyelmet Farkas András, aki azt elképzelhetőnek tartja, hogy 67-68 évre feltornásszák majd a nyugdíjkorhatárt, ahogyan nő a várható élettartam. – A britek kitaláltak egy számítást a nyugdíjkorhatár rögzítése helyett: minden évben megnézik, hogy egy 20 éves még hány évig élhet a statisztikák szerint, és ennek a kétharmadánál húzzák meg a határt, ahonnan igényelhető a nyugdíj, mivel az aktív évek legfeljebb egyharmadát tölthetik nyugdíjban – ismertette a szakértő.
Megkérdeztük a kormányzatot, hogy elképzelhetőnek tartanak-e majd egy drasztikus korhatáremelést, és mire számíthatnak a majdani nyugdíjasok tíz-húsz év múlva, de azt a választ kaptuk, hogy nincs a kormány napirendjén a kérdés.
– A népesedési problémákat a gyermekes családok támogatásával szeretnénk megoldani, ezért is indítottuk a családvédelmi akciótervet – válaszolt az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Van akinek megy, van akinek nem
– Mit várnak el az embertől, hogy a munkahelyéről tolják ki a temetőbe? – vélekedett Bertalan Ádám (29)
– Engem nem érintene a korhatáremelés, de a fiataloknak rossz lenne – említette Ferenc (70), aki még dolgozik.
– Az egészségem miatt képtelen lennék már dolgozni, sokan ezt nem is bírnák – mondta Gizella (70).
Kommentár: Örökifjak
Gyerekfejjel úgy tekintettem a nyugdíjasokra, mint akik segítségre szorulnak, sokat betegeskednek, s akkortájt valahogy tényleg mintha tényleg igyekeztek volna megfelelni ezeknek a sztereotípiáknak. Pedig akkor még jószerivel 60 éves kor előtt szögre akaszthatták a sarlót és a kalapácsot.
Most, a nyugdíjas évekhez közeledve a félelmeim mellett azért némi megnyugvás is a hatalmába kerített. A demográfiai változások okán ugyanis lehet, hogy nem kapok tisztességes nyugdíjat, mert nem lesz elegendő fiatal. Ugyanakkor arra is egyre nagyobb az esély, hogy egyáltalán nem fogom tudni megtestesíteni a nyugdíjas-sztereotípiákat sem: egyszerűen annyira kitolódik a korhatár, hogy aktív dolgozóként lehetőségünk sem lesz igazán öregnek érezni magunkat. S lássuk be, az örökifjak irigylendők.
blikk
