A tudósok szerint az egész jövőnk a sejtjeinkbe van kódolva.
Sok ember számára riasztó lehet az az új tudományos eredmény, amelyet most közöltek a tudósok. Azt ugyanis eddig is tudtuk, hogy a szüleink génállományát örököljük, így ez határozza meg, milyen színű lesz a szemünk vagy a hajunk. De vajon mi befolyásolja a túlsúlyt, az intellektust vagy akár a művészi készségeket? A tudósok egyik fele az örökléssel, a másik a neveléssel magyarázza ezeket.
Később kiderült, hogy a kettő nincs meg egymás nélkül… Az epigenetikatudománya egyre inkább a középpontba kerül. Ez a tudományág többek között annak vizsgálatával foglalkozik, hogy életünk során változnak-e génjeink a bennünket érő hatások miatt, és hogy ezek a módosulások átörökíthetőek-e.
Sikerült bebizonyítani, hogy a szerzett tulajdonságokat is lehet örökölni, ugyanis a traumák DNS-szintű módosulásokat hoznak létre. Így akár a fóbiákat is örökölhetjük. Sokáig azonban azt hitték, hogy az epigenetikai változások csak a magzati fejlődés alatt történnek.
A kutatók most azonban azt is kimutatták, hogy a gyerekkori élmények is lenyomatot képeznek a DNS-ben, és ezáltal akár a személyiség is megváltozhat. De nemcsak a traumák, hanem a sikerek is módosulásokat okoznak.
Ezek alapján tehát nem csak a befele dőlő bokát örökölhetjük a nagyapánktól, de a depresszióra való hajlamát is, ami azért alakult ki, mert gyerekként nem kapott elég törődést és figyelmet.
A tudósok szerint a laikusoknak ijesztő lehet mindez, hiszen úgy hangzik, mintha már belénk lenne kódolva a jövőnk. Az anyáktól utódaiknak átadott biokémiai jelek a gének kifejeződésének megváltozásával megmondják a gyereknek, miféle világban fog élni.
Ez azonban koránt sincs így. Ugyanis az epigenom bármikor megváltoztatható, a család rossz tapasztalata átírható, hogy mi már a jót örökíthessük át a gyerekeinkbe.
Forrás: Ripost
