Reykjavík (IPA [ˈreiːcaˌviːk]) Izland fővárosa, az ország legnagyobb városa és a világ legészakibb fővárosa. Elővárosaival együtt az ország népességének mintegy 60%-át tömöríti.
Földrajz
Reykjavík Délnyugat-Izlandon található, a Faxaflói öböl partján. A város nagy része a Seltjarnarnes-félszigeten található, de a külvárosok délre és keletre messzire elnyúlnak innen. A város jellegzetesen skandináv: tiszta (Izlandon nem ismerik a szemetelést), hűvös, elegáns. A belvárosban találunk kanyargós, patinás utcákat, a külvárosok kevésbé sűrűn vannak beépítve, sok a füves terület, és park is van jó néhány.
A város közelében a legmagasabb pont az Esja (914 m).
Éghajlat
Nagyon közel fekszik az északi sarkkörhöz, így a tél közepén csak négy órára jön fel a nap, viszont nyár közepén nem sötétedik be. (A Nap lebukik a horizont alá, de a légkör fénytörésének köszönhetően világos marad.)
Történelem
Reykjavík az 1860-as években
Az izlandi honfoglalás 1100. évfordulója 1974-ben
Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov találkozója 1986-ban
A kezdetek
A Landnámabók (az izlandi honfoglalás könyve) szerint Izland első telepese, Ingólfur Arnarson a mai Reykjavíknak helyet adó félszigeten hozta létre gazdaságát. A hely nevét (Reykjavík, azaz „füstös öböl”) a terület hévízforrásaiból feltörő gőz nyomán kapta. Középkori források nem tesznek komolyabb említést a faluról.
Várossá és fővárossá válás
A 18. század közepén Skúli Magnússon királyi kincstárnok tevékenységének köszönhetően a gazdaság körül kis városka kezdett kialakulni. A „Reykjavík atyjaként” ismert Magnússon az izlandi gazdaság korszerűsítésére törekedve gyapjúfeldolgozó műhelyeket alapított a településen, ezzel elindítva annak fejlődését. Reykjavík 1786-ban kapott városi rangot; ekkor még alig 200 lakosa volt.
Az izlandi parlament, az Alþingi 1798-as feloszlatásáig Þingvellirben működött. Amikor 1845-ben újra összehívták, székhelye már Reykjavík lett. Ennek köszönheti a város, hogy amikor Izland előbb önkormányzatot kapott, majd elnyerte függetlenségét Dániától, az ország fővárosa lett.
A 20. század 20-as, 30-as éveiben a növekvő izlandi halászhajóflották mind Reykjavíkból indultak, és a fő ipari tevékenység a halászat volt, de a világválság Reykjavíkot is utolérte, és komoly munkanélküliséggel sújtotta.
A II. világháborútól napjainkig
A második világháború után felgyorsult a város fejlődése. Vidékről egyre nagyobb tömegek költöztek Reykjavíkba, mivel a mezőgazdasági technológia fejlődése egyre kevesebb munkaerőt igényelt. Főleg a fiatalok költöztek a városba. Reykjavík egyszerű faluból modern várossá vált.
1972-ben a város adott helyt a sakkvilágbajnoki döntőnek, melyet Bobby Fischer és Borisz Szpasszkij vívott egymással.
1986-ban itt találkozott egymással Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.
Önkormányzat és közigazgatás
A várost a városi tanács irányítja, amit a 18 év feletti, regisztrált reykjavíki lakosok közvetlenül választanak. A tanácsnak 15 tagja van, akiknek a mandátuma 4 évre szól.
A polgármestert a városi tanács választja, többnyire saját tagjai közül, de elvileg lehetséges olyan polgármester is, aki nem tagja a tanácsnak.
Népesség
Reykjavík lakossága 2003-ban 113 387 (57 737 nő és 55 650 férfi) fő volt. Nagy-Reykjavík lakossága ennél lényegesen több: 2003-ban 181 746 fő. Nagy-Reykjavík 6 települést foglal magába a fővároson kívül, melyek lakossága az alábbi:
Infrastruktúra
Utcakép a belvárosból
Közlekedés
Közösségi közlekedés
Helyijáratú autóbusz
Tömegközlekedés van a városban, de csak buszok formájában, és nem túl népszerű, hiszen a többségnek van autója, és azzal nagyon jól lehet a városban közlekedni.
Közúti közlekedés
Izland az elsők között van a világon az autótulajdonosok arányát tekintve; Reykjavíkban 680 személygépkocsi jut 1000 lakosra. Ennek ellenére nem jellemző a városban a forgalmi dugó.
A főbb utak mind többsávosak, ezek kötik össze a különböző városrészeket. A város legtöbb részén parkolóhelyet is könnyű találni.
Az izlandi 1-es főút (mely ma már az egész szigeten körbemegy) érinti a várost, így a főváros összeköttetése nagyon jó az ország többi részével.
Kerékpáros közlekedés
A néha mostoha időjárási körülmények ellenére a kerékpáros közlekedés népszerűsége folyamatosan emelkedik. Ennek főbb okai – más európai városokhoz hasonlóan – a környezetvédelem, a forgalmi dugók, az üzemanyagárak és az egészségmegőrzés. Nagy-Reykjavíkban 100 km vegyes használatú út mellett eddig 7 km elválasztott kerékpárút létesült, de a kormány egyre több forrást biztosít a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére, és a jövőben minden utat a kerékpározás szempontjait figyelembe véve építenek majd.
Repülőtér
Az ország második legnagyobb reptere (Keflavík nemzetközi reptere a legnagyobb) a városon belül helyezkedik el, a belvárostól délre. Leginkább belföldi járatok használják ezt a repülőteret, de indul innen repülőgép Grönlandra és Feröerre is.
Kikötők
Reykjavíknak két kikötője van. A régi kikötő a belvároshoz közel található, melyet főleg a halászok és a sétahajók használnak. A város keleti részén van a Sundahöfn, ami az ország legnagyobb teherkikötője.
Fűtés
A város legtöbb házában a fűtést geotermikus energia felhasználásával oldják meg. Ez a világ legnagyobb ilyen típusú rendszere.
Látványosságok
A város látképe a Hallgrímskirkjából
Alþingishús – a Parlament (Alþing) épülete
Hallgrímskirkja – a város közepén egy dombtetőre épült jellegzetes templom
Perlan – híres étterem
Laugarvegurinn – Reykjavík híres utcája
Þjóðminjasafnið – Izlandi Nemzeti Múzeum
Ráðhús Reykjavíkur – Városháza
Nauthólsvík – termálfürdő
Kultúra
A Reykjavíki Nemzetközi Filmfesztivál egyik vetítése egy uszodában
Oktatási rendszer
Felsőoktatás
Főiskolák:
Menntaskólinn í Reykjavík (MR)
Menntaskólinn við Hamrahlíð (MH)
Verzlunarskóli Íslands (VÍ)
Menntaskólinn við Sund (MS)
Borgarholtsskóli
Fjölbrautarskólinn við Ármúla (FÁ)
Iðnskólinn í Reykjavík (IR)
Hraðbraut
Kvennaskólinn í Reykjavík
Egyetemek:
Háskóli Íslands
Háskólinn í Reykjavík
Sport
Fram
Knattspyrnufélag Reykjavíkur (K.R.)
Víkingur
Þróttur
Knattspyrnufélagið Valur (Valur)
Íþróttafélag Fatlaðra í Reykjavík – mozgássérültek egyesülete
Íþróttabandalag Reykjavíkur
Skautafélagið í Reykjavík
Tennis- og badmintonfélag Reykjavíkur
Forrás: Wikipedia;
Kép: https://pixabay.com
