Ikonikus képek készültek 2006. október 23-án Révész Máriusz országgyűlési képviselőről. A 15 évvel ezelőtti felvételek bejárták a hazai és a világsajtó egy részét is. A Síp utca és a Rákóczi út sarkán a Könyvpalota előtt állt, vérző fejjel, miután a rendőrök bántalmazták. Révész Máriusz országgyűlési képviselőt, az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztost kérdezte az InfoRádió.
Révész Máriusz elmondása szerint az elmúlt másfél évtizedben a rendőri jelentések, jegyzőkönyvek, perek, akár a titkosszolgálati anyagok alapján sok mindet lehetett rekonstruálni és sok mindent nem a 2006. október 23-i eseményekkel kapcsolatban.
A kormánypárti politikus érdeklődésünkre felidézte, a történet ott kezdődött, hogy a hatóságok hajnalban kiürítették a budapesti Kossuth Lajos teret, ahol az őszödi beszéd szeptember 17-i kiszivárgását követően folyamatosak voltak a tüntetések. Az ott lévőknek az ígérték, hogy délután visszamehetnek, így a délelőtt különösebb atrocitások nélkül lezajlott.
Az első összetűzésekre akkor került sor, amikor délután 3 óra magasságában a tüntetőket nem engedték vissza a Kossuth térre, és kiszorították őket az Alkotmány utcáról a Bajcsy-Zsilinszky Endre útra. Ekkor egy időre nyugalmi patthelyzet állt be, majd – máig teljesen érthetetlen és megmagyarázhatatlan mód – a műveletet irányító parancsnok arra utasította a rendőröket, hogy az összegyűlt embereket az egyébként nem logikusnak tartott Nyugati tér felé, hanem az ellentétes irányba, tehát a Deák Ferenc tér–Astoria irányába szorítsák – tette hozzá Révész Máriusz, megjegyezve, a helyszíni illetékes százados jelezte, nem ért egyet a döntéssel, mivel abba az irányba volt a Fidesz megemlékező nagygyűlése. A forgalmazási jegyzőkönyv szerint azonban
azt a választ kapta, hogy ez parancs.
A rendőrsorfal megindulásával az összecsapások is megkezdődtek. Miután az Erzsébet téren az említett rendőrszázados ismételten tiltakozott, leváltották – a tényfeltáró bizottság ülésén pontosabban az hangzott el, hogy érkezett egy nála magasabb rangban lévő tiszt a helyébe, átvéve a parancsnokságot – tette hozzá Révész Máriusz. Így végül sikerült elérni, hogy azt a legfejtebb egy-kétszáz fős tömeget – amivel a rendőrség már a nap folyamán összecsapott – rátolják a Fidesz nagygyűlésére. „Senki nem érti, hogy ezt miért tették” – ismételte meg.
A Fidesz nagygyűlése után 2 perccel pedig elrendelték a lovasattakot. A kormánybiztos megjegyezte, a bizottsági meghallgatásokból kiderült, a rendezvényen tartózkodó civil ruhás rendőrök is alig tudtak elmenekülni a lovasroham elől, amit saját kollégáik hajtottak végre.
„Teljesen abszurd, paranormális és érthetetlen helyzet volt, hogy mi a csudáért szorítottak be a maximum néhány száz főt, akikkel folyamatosan megütközött a rendőrség egy százezres Fidesz nagygyűlésbe”
– összegezte Révész Máriusz, hozzátéve, hogy ezt követően még nagyon sok durva atrocitás történt.
A politikus – visszautalva a lovasattak kezdetére –, leszögezte: két perc nem elegendő, hogy egy közel százezres tömeg elhagyjon egy rendezvényhelyszínt, ezért a rendőrségnek az lett volna a feladata, hogy elszeparálja azokat az elemeket a nagygyűléstől, akik agresszívak voltak, de ennek az ellenkezője történt.
Révész Máriusz a saját történetét illetőn többek között felidézte: miután szüleitől telefonon arról értesült, hogy a rendőrök – a hangágyúk hiányában – könnygázgránáttal kezdték el őket oszlatni minden figyelmeztetés nélkül a Síp utcánál, feleségét két kisgyermekével a Keleti pályaudvar irányába hazaküldte, ő pedig a fejébe vette, hogy visszafordul beszélni az egyenruhásokkal. A politikus megjegyezte, később a rendőrség sem vitatta, hogy nem volt felszólítás az oszlatásra. Révész Máriusz szerint ezzel együtt is sok helyen sérültek 2006. október 23-án az előírások, ide értve a rendőri azonosítók hiányát. Márpedig „bármely országban, ahol tömegesen vezényelnek ki azonosító nélkül rendőröket, a belügyminiszter és a rendőrfőkapitány másnap már nem az, itt viszont kitüntették őket” – emelte ki a kormánybiztos, aki szerint
az a fajta ámokfutás, amit a rendőrség végzett, csak úgy volt lehetséges, ha ehhez felülről támogatást kaptak.
Révész Máriusz – visszakanyarodva a 23-i eseményekre – megjegyezte, számára nagy nehézséget jelentett, hogy egyfelől a rendőrség letagadta, hogy ők bántalmazták volna, másfelől Bene László akkori országos rendőrfőkapitány a parlamenti meghallgatásán még azt is hazudta, hogy ők hívtak hozzá mentőt, miközben a mentőszolgálatnál ezeket a hívásokat pontosan rögzítik. A megverését követően teljesen zavart volt és fogalma sem volt, hogy mi történt vele, miközben a rendőrök azt próbálták bizonygatni, hogy árpádsávos zászlót lengető tüntetők verték össze. Azonban előkerült egy videófelvétel, valamint több, azóta már elhíresült fénykép, amiknek köszönhetően végül bizonyítást nyert, hogy a hatóság emberei „álltak vérbosszút” – sok más ártatlan, arra járó, ott lakó mellett – Révész Máriuszon a szeptemberi tévészékház ostroma miatt, ahol főként – döntően az irányítás hibájából – a rendőrök voltak az áldozatok.
– tette hozzá.
A politikus megjegyezte azt is, ha egy rendőr fejre céloz a gumilövedékkel, az lehet rendőri túlkapás, az azonban már nem, utalva arra, hogy aznap gyakorlatilag nem történtek láb-, kizárólag felsőtesti-, nyaki- és fejsérülések. „Ha húsz rendőr fejmagasságban lövöldöz, akkor itt már másról van szó, az egy irányítási hiba” – ismételte meg. Szerinte mindezt úgy tehették meg a rendőrök, hogy felülről bátorítást kaptak, a rendőri vezetők meg szintén a politika szintjéről.
„Egészen elképesztő számomra ezért, hogy a baloldali előválasztáson az a Gyurcsány Ferenc lett a győztes, neki lett a legerősebb pártja, akinek az időszaka alatt itt tulajdonképpen felfüggesztették a demokráciát Magyarországon, és nemcsak a rendőrség mondott csődöt ebben az időszakban, hanem az ügyészség és a bíróság is” – fogalmazott Révész Máriusz, röviden kommentálva a korábbi MTV-székház ostromot is.
Kapcsolódó hang
