A magyar kormány továbbra is érvénytelennek tartja a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti döntést, de ettől függetlenül részt vesz az Általános Ügyek Tanácsában a hetedik cikkely szerint indult eljárás megvitatásában, és teljes körű tájékoztatást igyekszik adni minden tagállam számára – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Gulyás Gergely a nemzetközi sajtó jelenlétében tartott tájékoztatóján kijelentette: Magyarországgal szemben egy politikai döntés következtében politikai eljárás folyik, még akkor is, ha ezt jogállami köntösbe akarják öltöztetni. Megerősítette, hogy a kormány abszurdnak tartja azt a vádat, hogy a Magyarországon rendszerszintű jogállami veszélyeztetettség állna fenn.
Úgy vélte: az egész Európai Unió számára rendkívül káros, ha politikai vádak jogállami köntösben jelennek meg, és különösen káros, ha az Európai Parlament (EP) nincs tekintettel a saját hatáskörére akkor, amikor a tagállami döntéshozatalt kritizálja. Szerinte a Sargentini-jelentésben nem csupán valótlan állítások, és az Európai Bizottság által régen lezárt ügyek szerepelnek vádként, hanem olyan ügyekben is állást foglal az EP jelentése, amelyek nem tartoznak az unió hatáskörébe.
Rossz precedenst teremthet az eljárás
Gulyás szerint az eljárás rossz precedenst is teremthet, hiszen annak megindítása és a Sargentini-jelentésben foglaltak azt üzenik a tagállamoknak, hogy nincs értelme konstruktív módon az Európai Bizottsággal tárgyalni, kompromisszumot kötni és megegyezni. Hangsúlyozta: a magyar kormány a legtöbb esetben kész volt a kompromisszumkeresésre a bizottsággal, és tiszteletben tartja az Európai Bíróság döntéseit is, így volt ez a médiatörvény vagy igazságszolgáltatással kapcsolatos ügyekben, amelyek esetében a magyar Országgyűlés a megállapodásoknak megfelelően módosította a jogszabályokat, így a kötelezettségszegési eljárások megszűntek.
Ha ilyen ügyekben öt, hat, hét év után vádak fogalmazhatóak meg, akkor ez azt az üzenetet hordozza, hogy nem érdemes az európai uniós intézményekkel konstruktív és korrekt módon együttműködni – jelentette ki.
Mint emlékeztetett: a kormány az Európai Unió Bíróságán támadta meg az Európai Parlament (EP) Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel azon a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség. Jelezte: bár magyar kormánynak az a véleménye, hogy eljárásjogilag érvénytelen a döntés, ettől függetlenül részt vesz az Általános Ügyek Tanácsában a hetedik cikkely szerint indult eljárás megvitatásában, és teljes körű tájékoztatást igyekszik adni minden tagállam számára.
Ismertetése szerint az Általános Ügyek Tanácsában hétfőn az Európai Bizottság számol be a Magyarországgal szembeni korábbi kötelezettségszegési eljárásokról, a kormány pedig a magyar álláspontról százoldalas jogi dokumentumot tesz le valamennyi tagország asztalára. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint ezt követően az Általános Ügyek Tanácsának a tervek szerint december 11-én megtartandó ülésén lesz a meghallgatás, ahol a magyart kormányt ő képviseli.
Kérdéseket fog feltenni Budapest
Itt a Sargentini-jelentésben megfogalmazott vádak, a bizottság tájékoztatása és a magyar kormány által benyújtott érdemi védekezés alapján lesz lehetősége a tagállamoknak kérdésekre – tette hozzá a Gulyás Gergely, jelezve, hogy a meghallgatáson időkorlát nélkül áll majd rendelkezésre a kérdések megválaszolására. A miniszter tájékoztatása szerint a soros elnökségtől függ, hogy a decemberit követően újabb meghallgatást tartanak-e majd.
„A mi tárgyalási pozíciónk nyitott, toleráns és szövetségesi pozíció, úgy gondoljuk, hogy az intolerancia olyan durva jeleivel szemben is, mint amit az Európai Parlamentben Magyarországgal szemben tapasztalni lehetett, ez a helyes” – fogalmazott Gulyás Gergely. Megjegyezte azt is: nem a magyar kormányon múlik innentől kezdve, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás milyen mértékben válik a magyar és az európai választási kampány részévé.
Nekünk így is jó, úgyis jó, de természetesen a kormány mielőbb szeretne megnyugtató választ adni a felmerült kérdésekre, feltéve, hogy a válaszok érdeklődésre tartanak számot és az igazságnak van még bármilyen jelentősége – fogalmazott. Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely azt mondta: nem hiszi, hogy meglesz a szükséges négyötödös többség a hetedik cikkely következő szakaszba léptetéséhez, az viszont szerinte látszik, hogy politikai és nem jogi érvek határozzák meg a vitát.
Gulyás Gergely az Európai Néppárt csütörtöki helsinki kongresszusáról szólva, a Fidesz nevében üdvözölte, hogy a két jelölt közül Manfred Weber lett a listavezető és a bizottság elnökjelöltje.
Úgy vélte: a néppárt tényekhez való ragaszkodását mutatja, hogy minden híradás és nyilatkozat ellenére semmilyen formában szóba sem került, hogy a Fidesz és a néppárt viszonyában változás kellene, hogy beálljon. Hangsúlyozta: a néppárt csak akkor lehet az EU legnagyobb pártja, ha képes arra, hogy sokszínűségét megőrizze. Kiemelte: a Fidesz nem csupán az Európai Néppárt legsikeresebb pártja, hanem mindig is lojális szövetséges volt. Szerinte a néppárt erősebben került ki a helsinki kongresszusból, és képes volt egységet demonstrálni.
Forrás: MTI
