Két drón csapódott be a Kreml épületénél szerda hajnalban közölte az orosz elnöki hivatal.
A lehetséges okokról és következményekről Resperger István egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője beszélt az InfoRádió mikrofonja előtt. Bár egyelőre az sem világos, miként juttathattak el az ukránok drónokat az orosz főváros központjába, az ezredes szerint egyre több Oroszország területén végrehajtott támadásról fogunk hallani.
„Ellentámadásra készül Ukrajna, hogy újabb területeket szerezhessen vissza az oroszoktól. Ennek előjele, hogy mélyen az orosz hátországban is különböző célokat támad drónokkal vagy különleges műveleti katonákkal”
– mondta Resperger István ezredes.
A legfrissebb hírek itt!
Emlékeztetett rá, hogy ilyen akciót hajtottak végre nemrégiben például Szevasztopolnál is, a Krím-félsziget egyik olaj- és gáztározója ellen.
Ám hogy a moszkvai Kreml-t is megtámadják, az már nagyon komoly dolog lenne – hangsúlyozta az NKE tanszékvezetője. Azt elég valószínűtlennek tartotta, hogy egy ilyen akcióval megölhetnék Vlagyimir Putyint, hiszen az orosz elnök a világ egyik legvédettebb vezetője, aki nem is a rezidencián tartózkodik, hanem egy védett óvóhelyen van.
Resperger István szerint
az sem világos, miként juttathattak el az ukránok drónokat az orosz főváros központjába.
Korábban a török Bayraktar TB2-es drónokat használták, de ezek túl nagyok ahhoz, hogy az orosz főváros közeléből vesse be azokat egy különleges műveleti csoport. Ezért valószínűleg jóval kisebb, robbanóanyagot is hordozó robotrepülőket használhatott egy kisebb műveleti csoport az akcióhoz.
A legfrissebb hírek itt!
Ukrajna egyébként korábban soha nem ismerte el, hogy katonái oroszországi célpontokat támadnának. Ennek legfőbb oka az, hogy az ilyen akciók vállalásával Kijev is agresszor lenne. Resperger István emlékeztetett rá, hogy az ukránok hivatalosan még a Moszkva cirkáló elsüllyesztését sem vállalták magukra. Mint mondta, a következő napokban egyre gyakrabban fogunk hallani olyan támadásokról, amelyeket orosz politikai, közigazgatási vagy vezetési központok, illetve lőszerraktárak ellen hajtanak majd végre, messze a frontoktól.
„Az ilyen támadások valójában a pszichológiai hadviselés részét képezik.
Azt akarják bizonyítani, hogy már senki nincs biztonságban, még az ellenség fővárosában is tudnak csapást mérni. Ezzel demoralizálják az embereket, elhitetik velük, hogy az ellenség már a kapuik előtt áll” – hangsúlyozta Resperger István.
A katonai szakértő szerint kérdéses lehet, hogy ilyen körülmények között megrendezik-e a hagyományos, győzelem napi felvonulást Moszkvában, és ha igen, hogyan. Más, az ukrán határhoz közeli városban már lemondták a parádét, ám, ha az orosz vezetés kitart a moszkvai díszszemle megtartása mellett – ahogy azt a drónos incidens után is közölte -, akkor azon mindenképpen ott lesz majd Vlagyimir Putyin is, hiszen ő a fegyveres erők főparancsnoka. Persze az elnököt rendkívül szigorúan fogják védeni – tette hozzá. Resperger István ezredes úgy vélte, hogy a központi ünnepséget legfeljebb csak akkor mondanák le, ha közben megindulna az ukránok ellentámadása.
Ugyanakkor az NKE tanára arra is felhívta a figyelmet, hogy
Vlagyimir Putyin „likvidálása” rendkívül súlyos következményekkel járhat.
Hasonlóan ahhoz, mintha az Egyesült Államok elnökét gyilkolná meg egy külföldi ország: az nyilván az eszkalációnak egy igen magas szintje lenne – tette hozzá.
Azt is megemlítette, hogy az ukránok már többször jelezték: nem riadnának vissza attól, hogy orosz területeket is támadjanak és elfoglaljanak. Mindezt azért tennék, hogy a későbbi béketárgyalásokon elcserélhessék azokat az oroszok által megszállt vidékekre. Ehhez egyre több olyan fegyverrel rendelkeznek, amelyekkel mélyen az orosz hátországban is tudnak csapásokat mérni.
A legveszélyesebbek a HIMARS rakéta sorozatvetők, amelyek hetven kilométer távolságra lévő célokat tudnak elpusztítani. De az ukránok kaptak a britektől Storm Shadow alacsony észlelhetőségű robotrepülőgépeket is, ezek mintegy 250 hatótávolságúak. Ilyen eszközökkel Belgorod vagy Kurszk térségben lévő célpontokat is el lehet pusztítani, míg a Krím félszigetnek már 78 százalékát ugyancsak képesek támadni. Az ukránok már veszélyeztetni tudják az orosz hadsereg felvonulási, gyülekezési körleteit, illetve logisztikai oszlopait.
A hagyományos tüzérségük is nagyon veszélyes,
mivel azzal 25-30 kilométeres mélységig képesek pusztítani. A Magyar Honvédségnél is rendszeresített, PzH 2000 önjáró lövegek hatásnövelt lőszereivel pedig akár az 58 kilométerre lévő ellenségre is lecsaphatnak.
A legfrissebb hírek itt!
Az is érdekes kérdés, hogy vajon az orosz területek elleni akcióikat egyeztetik-e a szövetségeseikkel. Resperger István úgy vélte, több példa is azt mutatja, hogy nincs ilyen előzetes tájékoztatás. Amikor egy ukránok által lelőtt orosz rakéta roncsai lengyel terültre zuhantak, megölve két embert, Kijev ugyanúgy nem szólt szövetségeseinek, mint amikor egy drónjuk Magyarországon átrepülve végül Zágrábban csapódott be. Ahogy az ezredes fogalmazott: ezek ugyanúgy az ukránok partizánakciói voltak, mint ahogy a Kreml elleni mostani támadás is az lehetett. Ráadásul a hírszerzés és a diplomácia is sokkal intenzívebb háború idején, mint békeidőben. A vezetők háborús területre való látogatásakor pedig „vadászati tilalom” van – így volt ez akkor is, amikor az amerikai elnök utazott Ukrajnába, illetve amikor Putyin volt Ukrajna területén. Minden ország pontosan tudja ugyanis, milyen eszkaláció következne be ezeknek az embereknek a „kiesése” esetén – jegyezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője.
Kapcsolódó hang