Egy év után véget ért a technikai recesszió a magyar gazdaságban, miután a harmadik negyedévben eljött a várva várt felpattanás.
Bekövetkezett a hónapok óta várt fordulat a magyar gazdaságban. A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatai szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2023 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt.
Ezzel tehát véget ért a tavaly év közepe óta tartó recesszió.
A Világgazdaság által előzőleg megkérdezett elemzők éves alapon stagnálást, negyedéves bázison pedig 1,2 százalékos növekedést vártak, tehát az adat enyhén rosszabb lett a vártnál. Ugyanakkor érdemes lesz megvárni a december elsején kijövő részletes adatokat, amelyekből pontosan kiderül, hogy az egyes nemzetgazdasági ágak miképp járultak hozzá a GDP alukáláshoz. Főleg azért is, mert általában a szolgáltatások értékét nehéz felbecsülni, nem véletlenül szokta rendre utólag korrigálni az adatokat a statisztikai hivatal.
A KSH annyit azért elárult, hogy a gazdasági teljesítmény csökkenésében az ipar és a piaci szolgáltatások, utóbbin belül főként a kereskedelem, illetve a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet.
A csökkenést a mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelte
– állapítják meg, hozzátéve, hogy a szolgáltatások hozzáadott értékének mérséklődését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése.
Egy évig tartott a recesszió Magyarországon
Hasonló negyedéves bővülésre utoljára 2022 második negyedévében került sor, az akkori 1,1 százalékos negyedéves bővülés óta nagyot fordult a világ, a felrobbanó energiaárak, majd a begyűrűző infláció mellett a jegybank keresletszűkítő lépései is megtették a hatásukat: a harmadik és negyedik negyedévben is negyedéves alapon 1,1, majd 0,2 százalékkal csökkent a GDP, miközben az éves kiigazított index 3,9 százalékra, majd az év végén 0,5 százalékra lassult. Az idei második negyedévben aztán már mindenki a felpattanást és a recesszió végét várta, ehhez képest negatív meglepetést okozott, hogy stagnált a kibocsátás (utólag korrigálta az adatot a KSH 0,3 százalékos mínuszról), éves alapon pedig 2,2 recesszióba csúsztunk.
Az éves növekedésre minimális az esély, ez a minimálbér-tárgyalásokat is befolyásolja
A mostani harmadik negyedéves adattal a GDP idén 1,2 százalékos mínuszban van. Bár a kormány először 1,5 százalékos növekedésre számított, ezt már a második negyedéves adatok után elengedte. Először Orbán Viktor beszélt plusz nullás növekedésről, majd nemrégiben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is inkább 0 és 1 százalék közötti recesszió esélyét latolgatta, ami egyébként összhangban van a Világgazdaság által megkérdezett elemzők 0,4 százalékos GDP-csökkenést váró előrejelzésével.
Mindennek pedig már csak a jövő évi minimálbér-tárgyalások miatt is komoly jelentősége van. A munkaadók, köztük főként a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége ugyanis köti az ebet a karóhoz, hogy ha idén recesszióba csúszunk éves szinten is, akkor nem írja alá azt a bérmegállapodást, ami jövőre a minimálbér esetében 15 százalékos, a garantált bérminimum esetén 10 százalékos emelést tartalmaz. Nagy kérdés tehát, hogy a friss adatot hogyan értékelik a munkaadói szervezetek.
