Mindössze egy évre volt szüksége Ukrajnának és Moldovának, hogy készen álljanak az uniós csatlakozáshoz vezető tárgyalások megkezdéséhez. A két ország tavaly júniusban kapta meg a tagjelölti státuszt. A tárgyalások hivatalos megkezdésére Magyarország hívhatja majd össze a tagállamokat a júliustól kezdődő soros elnöksége alatt.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Ukrajna és Moldova minden lépést teljesített az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, a döntés most a tagállamok kezében van – mondta Ana Pisonero, a brüsszeli testület szóvivője pénteken újságíroknak nyilatkozva.
A szóvivő elmondta, hogy a kérdés pénteken az EU-tagállamok uniós nagyköveteiből álló bizottság (Coreper) napirendjén szerepelt, és az Európai Bizottság arról tájékoztatta a nagyköveteket, hogy értékelése szerint a két ország megfelelt a kritériumoknak. Hangsúlyozta, hogy a további lépések a tagállamok döntésén múlnak, nekik kell majd elfogadniuk a tárgyalási keretet, továbbá
az EU soros elnökségének előjoga, hogy amint ez a lépés megtörtént, kormányközi konferenciát hívjon össze a tárgyalások hivatalos megkezdésének jelzésére.
A szóvivő kifejtette, hogy a tárgyalás megkezdéséhez szükséges feltételek teljesítése érdekében Ukrajna törvényt fogadott el, amely által megnöveli az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) létszámának felső határát. A korrupció megelőzéséről szóló törvényből eltávolították azokat a rendelkezéseket is, amelyek korlátozták a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség hatáskörét arra vonatkozóan, hogy ellenőrizze a nyilatkozattevők által a közszolgálatba lépés előtt szerzett vagyont és már ellenőrzött vagyonok további nyomon követését. Kijev továbbá az oligarchaellenes cselekvési terv részeként törvényt hozott a lobbizás európai normákkal összhangban lévő szabályozásáról – tette hozzá.
| Orbán Viktor rövid és egyértelmű választ adott Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatbanBrüsszel tisztességtelenül járt el a magyar és az uniós gazdákkal szemben, amikor egyre szigorúbb szabályokkal növelte a termelők költségeit, és közben versenyre kényszerítette őket olyan, a közösségen kívüli termelőkkel, akikkel szemben semmilyen elvárást nem támasztott – mondta az agrárgazdasági kamara lapjának, a NAKlapnak adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök. Véleménye szerint változásra van szükség a brüsszeli politikában, mert túl azon, hogy az ukrán gabona tönkreteszi az európai gazdákat, a háború és a szankciók miatt Európa gazdasága hanyatlik, a zöldátállás egy katasztrófa, özönlenek a migránsok a határokon át, a bűnözés növekszik, egyre több az erőszak, a genderpropagandával pedig átnevelnék a gyerekeket. |
Mint mondta, az ukrán parlament tavaly decemberben módosította a nemzeti kisebbségekről szóló törvényeket, és ezek a módosítások „megfelelő szabályokat biztosíthatnak” a kisebbségi nyelvű oktatásra vonatkozóan, megfelelő nyelvi kvótát a médiában, valamint arányos jogokat és kritériumokat a kisebbségi nyelvek közéletben való használatára vonatkozóan.
Ami ezeket a lépéseket illeti, természetesen fontos lesz a végrehajtás, amit a bizottság a bővítésről szóló rendszeres jelentéstétel részeként szoros figyelemmel fog kísérni
– emelte ki.
A szóvivő Moldovával kapcsolatban elmondta, hogy Chisinau jelentős előrelépést tett az igazságügyi és ügyészségi testületek, a legfelsőbb bíróság tagjai, valamint a főügyész érdemeken alapuló és átlátható eljárás keretében történő kinevezésével kapcsolatban, továbbá jelentős forrásokat rendeltek a korrupcióellenes hivatal hatékony működésének biztosítására.
Az EU egy évvel ezelőtt, 2023 júniusában hivatalosan tagjelölt országként ismerte el Ukrajnát és Moldovát.
