A 2023/2024-es tanév hivatalos rendje várhatóan majd csak augusztus első napjaiban jelenik meg a Magyar Közlönyben, ám az előző évek tapasztalataiból kiindulva összeraktuk, hogy nézhet majd ki, mikor kezdődik, és mikor ér véget az előttünk álló tanév.
Arról egyelőre nincs semmiféle információ, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is elmaradna az őszi szünet.
A következő tanév fontos dátumait tartalmazó jogszabály a korábbi években már június közepén megjelent, hiszen a tervezés fontos lehet a szülők számára. Tavaly azonban megváltozott a helyzet: a 2022/23-as tanév rendje szokatlanul későn, július 30-án tettek közzé. Az előttünk álló 2023/2024-es menet azonban még ennél is később várható, csak augusztus elején jelenik meg a Magyar Közlönyben, ugyanis ahogy arról mi is beszámoltunk, vonatkozó jogszabály még előkészítés alatt van.
Ha emlékszünk, 2022-ben elmaradt az őszi szünet a rezsiválság miatt a magyar iskolákban, óvodákban, a téli szünet viszont hosszabb volt: 2022. december 22-től 2023. január 8-ig tartott. A szünet nélküli négy hónap nem volt egyszerű sem a tanulóknak, sem pedig a tanároknak, hiszen a megszokott egy hét helyett csak pár napot pihenhettek, a folyamatos teljesítés extra terheket jelentett mindenkinek, természetesen a szülőknek is.
Mostanáig egyelőre annyit tudunk, hogy a tanév a törvényi előírások szerint szeptember 1-jén kezdődik – ezt a Belügyminisztérium az Eduline kérdésére közölte, és ez azért speciális helyzet, mert idén szeptember elseje péntekre esik.
Pontos információink tehát nincsenek, de az előző évek alapján sejteni lehet, hogy fog alakulni a 2023/2024-es tanév. A Pénzcentrum szerint a korábbi évek tapasztalatai alapján, ha semmi rendkívüli nem történik, így alakulhat a tanév rendje:
- Első tanítási nap: 2023. szeptember 1. péntek
- Utolsó tanítási nap: 2024. június 14. péntek
Az első félév 2024. január 19-ig tarthat, és várhatóan az iskoláknak 2024. január 26-ig kell majd értesítenünk a tanulókat és a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről.
Az iskolai szünetek az alábbiak szerint alakulnak a 2023/2024-es tanévben:
- őszi szünet 2023. október 27. és 2023. november 5. között,
- téli szünet 2023. december 22. – 2024. január 3.,
- tavaszi szünet 2024. március 28. és 2024. április 8 között lehet.
Ez abban az esetben valósulhat így meg, ha idén ellentében az előző évvel, megtartják az őszi szünetet.
Ha az előző évekből indulunk ki, akkor a tavaszi érettségik 2024. május 6-án, hétfőn kezdődhetnek, és május 24-ig tarthatnak.
A tanév 2024. június 14-én érhet véget, nyári szünet 2024. június 17-én, egy hétfői napon kezdődik és augusztus 30-ig, péntekig tarthat majd.
Amit biztosan tudunk
Az azonban biztos, a hosszú hétvégék fixek, méghozzá a következőképpen alakulnak: az október 23-i nemzeti ünnep hétfőre esik, így három napos hosszú hétvégénk lesz. Még egy 3 napos hosszú hétvégénk lesz idén december 30-31. és 2024. január 1., szombat, vasárnap, hétfő. December 23-24-25-26. – szombat, vasárnap, hétfő, kedd pedig 4 napos hosszú szünet.
2024-ben négy 3 napos hosszú hétvége, két 4 napos hosszúhétvége, és az egy 6 napos hosszú hétvége lesz
- 3 napos hosszúhétvége: a január elsejei, a március 15-ei, a május 20-i Pünkösdhétfő miatt, a november 1-jei a Mindenszentek miatt.
- 4 napos hosszúhétvége: március 29. és április 1. között esedékes húsvéti ünnep, és az augusztus 17. és 20. közötti Államalapítás ünnepe.
- 6 napos hosszú hétvége: a karácsonyi ünnepek alatt
Több ezer tanár már be is adta a felmondását: mi lesz így az iskolakezdéssel?
Az aHang platform online felmérésében több mint ötezer pedagógus jelezte, hogy elhagyják a pályát, ha bevezetik a státusztörvényt. Továbbá a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felé is több mint háromezren jelezték, hogy ilyen lépésre készülnek – tudta meg a Népszava a PSZ alelnökétől. Gosztonyi Gábor arról is tájékoztatott, azt biztosan tudják, hogy több mint kétezren már be is adták a felmondásukat az utóbbi hónapokban a státusztörvény miatt.
Várhatóan sokan tanév közben fogják elhagyni a pályát, és kétséges, hogy őket hogyan pótolják. Gosztonyi Gábor véleménye szerint a kormány a nyugdíjas tanárok visszahívásával igyekszik majd „elkenni” a munkaerőhiányt, mint mondja a törvényben ezért is tették lehetővé a nyugdíjasok korlátlan visszafoglalkoztatását.
