Rendkívüli munkaidőben mennyi lehet a maximálisan egy nap alatt ledolgozható óraszám? Egyszerűsített foglakoztatásnál hány munkaórát dolgozhat a munkavállaló egy nap alatt? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
A kérdés konkrétan így szólt: „Teljes napi munkaidő esetén az Mt. naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidőt engedélyez, ilyen esetben mennyi lehet a maximálisan egy nap alatt ledolgozható óraszám? Ilyenkor is maximum 12 órát dolgozhat a munkavállaló egy nap alatt, mint az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, tehát a 8 órán felül maximum 4 óra lehet az elrendelt munkaidő, vagy ilyenkor van lehetőség akár 8 óra túlmunka elrendelésére is a pótlékok megfizetésével? A másik kérdésem az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozik, itt mennyi munkaórát dolgozhat le a munkavállaló egy nap alatt? Érvényes itt is a 12 órás időkorlát, vagy dolgozhat akár 24 órát is, ha megkapja utána a megfelelő pótlékokat?”
A szakértő válasza:
A napi munkaidő beosztásának szabályai a következők:
▪ a beosztás szerinti napi munkaidő 4 óránál rövidebb nem lehet,
▪ a beosztás szerinti napi munkaidő alsó határától részmunkaidő alkalmazása esetén el lehet térni,
▪ a beosztás szerinti napi munkaidő leghosszabb időtartama 12 óra,
▪ a beosztás szerinti heti munkaidő felső határa 48 óra,
▪ a beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidőbe a rendkívüli munkaidőnek minősülő beosztástól eltérő munkaidőt be kell számítani,
▪ készenléti jellegű munkakörben legfeljebb 24 óra, illetve a beosztás szerinti heti munkaidő felső határa 60 óra, amelyhez a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén a felek írásbeli megállapodása szükséges, és a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja,
▪ a munkavégzéstől függetlenül az ügyelet teljes időtartama a heti munkaidőbe beszámít,
▪ amennyiben az ügyelet teljesítése során a munkavégzés időtartama nem mérhető, az ügyelet teljes időtartama a beosztás szerinti napi munkaidőbe beszámít.
Az Mt. 99. § (2) bekezdése szerint ugyanis a munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb 12 óra,
b) heti munkaideje legfeljebb 48 óra
lehet.
Az (5) bekezdés szerint a munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaidejébe a 107. § a) pontban meghatározott, a munkaidő-beosztástól eltérő
b) heti munkaidejébe a 107. §-ban meghatározott, a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó
rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
A fentiekből következően rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén sem haladhatja meg a beosztás szerinti napi munkaidő mértéke a 12 órát, azaz a 8 órán felül legfeljebb 4 óra túlmunka rendelhető el. Ennek elsősorban munkavédelmi oka van: ha a munkaidő mértéke átlép egy bizonyos korlátot, az káros lesz a munkavállaló egészségére.
Kivételt képez az az eset, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, illetve, ha a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő). Ezekben az esetekben tehát – ahogyan fentebb utaltam rá – a beosztás szerinti napi munkaidő mértéke lehet 24 óra.
Helyesen írta, hogy a rendkívüli munkaidő évente összesen 250 óra lehet, amely kollektív szerződéssel legfeljebb 300 órára emelhető.
Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony esetén is alkalmazni kell a fenti, legfeljebb napi 12 óra tartamú munkavégzésre vonatkozó korlátozást (melybe a rendkívüli munkavégzés tartamát is bele kell számítani). Ennél hosszabb tartamra beosztani a munkavállalót csak a készenléti jellegű munkakörben, illetve abban az esetben lehet, ha a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.
Forrás: MTI, adozona
