Az állásfoglalást 442 EP-képviselő támogatta, és csak 144 szavazott ellene.
Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta azt az állásfoglalást, mely megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát arra, hogy betöltse az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. A dokumentum szerint a kormány rendre megsérti az EU alapvető értékeit, gyengíti a magyar jogállamiság állapotát és nem működik együtt Brüsszellel, ezért a Tanácsnak mielőbbi megoldást kell találnia a 2024 második felében esedékes elnökségi időszakra.
A legfrissebb hírek itt!
Az Európai Parlament döntése nem jár jogi következményekkel, de komoly politikai üzenetet hordoz. Az EP öt nagy pártcsaládja, a néppárt, a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok és a baloldaliak együtt dolgoztak az állásfoglalás összeállításán. A szövegben az is szerepel, hogy ha a Tanács nem talál megoldást, akkor a Parlament megteszi a megfelelő lépéseket – bár az nagy kérdés, hogy mit tud tenni az ügyben.
Magyarország nem lehet az EU arca
Szerdán, a tervezet parlamenti vitája előtti sajtótájékoztatón az EP Magyarországgal foglalkozó jelentéstevője, Gwendoline Delbos-Corfield több aggályt is felsorolt a magyar kormány politikájával kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy a helyzet az utóbbi időben sem javult – a friss törvények közül elsősorban a tanárok státuszát megváltoztatni készülő tervezetet kritizálta. A politikus kifejtette: Magyarország a putyini úton jár, a határain belül is ellenségeket keres, egy ilyen ország pedig nem lehet az Európai Unió arca.
Az elnökséggel járó reprezentatív szerep a sajtótájékoztató többi résztvevőjét, a társ-jelentéstevőket is aggasztotta. A néppárti Isabel Wiseler-Lima félelmét fejezte ki, hogy a magyar kormány tagjai elnöki pozícióban, az EU-t képviselve kikkel fognak találkozni, kiket hívnak majd meg a konferenciákra, és milyen nyilatkozatokat tesznek. Volt, aki konkrétan ki is mondta, hogy Orbán Viktor az elmúlt években többször is találkozott Vlagyimir Putyinnal, hasonlót pedig nem szeretnének látni az unió soros elnökségét betöltő politikusoktól.
Fontos időpontban jönne a magyar elnökség
Delbos-Corfield azt is hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség – aminek elvételét eddig tabuként kezelték – rendkívül fontos időpontban következne be, hiszen a jövő évi EP-választások után ősszel hozzák létre a következő Európai Bizottságot, ekkor lesz a biztosjelöltek meghallgatása is.
A kormány szerint az EP túllép a hatáskörén
Varga Judit igazságügyi miniszter még kedden arról beszélt, nem izgatja, hogy az Európai Parlament megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát az EU soros elnöki posztjára, hiszen abba jogilag bele sem szólhat.
„Teljes nonszensz, amit az EP csinál – közölte Varga, és hozzátette, hogy szerinte politikai nyomásgyakorlásról van szó, semmi többről. – Az EU-elnökség egyszerre megtisztelő és kötelező feladat is, nem pedig egy jogosultság, amit el lehetne venni” – hangsúlyozta.
Az igazságügyi miniszter arról is beszámolt, hogy a magyar elnökségi ciklus előkészítése már javában zajlik.
Mit jelent a gyakorlatban elnökség?
A sokszor csak a soros elnökségként emlegetett pozíció az Európai Unió Tanácsának elnökségét jelenti, és az uniós tagállamok felváltva töltik be, féléves periódusokra. Magyarország eddig egyszer volt elnök, 2011 első félévében.
Az Európai Unió Tanácsa, amit röviden csak Miniszterek Tanácsának vagy Tanácsnak neveznek, a hasonló név ellenére egy teljesen másik intézmény, mint az Európai Tanács. Utóbbi a tagállamok állam- és kormányfőinek gyűlése, mely elsősorban stratégiai kérdésekkel foglalkozik. A Tanács viszont az EU társjogalkotó szerve, mely valójában több különböző tanácsból épül fel, és ezekbe minden kormány az adott szakpolitikáért felelős miniszterét delegálja.
A különböző előkészítő és tanácsi üléseket mindig a soros elnök minisztere vezeti (kivéve a Külügyi Tanácsot), és a mindennapi munka felügyelete és lebonyolítása mellett a többi uniós szervvel való kapcsolattartás is a elnökség feladata. A tisztség igazi lényege az előkészítésben van: az elnökség komoly befolyással bír a napirend összeállítására, így pedig arra is, hogy konkrétan milyen ügyekkel foglalkozik az Európai Unió.
Bár az elnöki székben ülve elvileg háttérbe kell szorítani a nemzeti érdekeket, soros elnökként az országok azért rá tudják irányítani a fókuszt a számukra fontos témakörökre. Így például a jelenlegi svéd elnökség prioritásai között ott van a demokratikus értékek és a jogállamiság védelme, a 2011-es magyar elnökség idején pedig a schengeni övezet bővítése, Horvátország csatlakozása és a Duna-stratégia megteremtése is a napirenden volt.
