Észtország történelmi lépést tett: első alkalommal 34 éves ENSZ-tagsága alatt rendkívüli ülés összehívását kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától. A kezdeményezés oka az orosz légierő újabb légtérsértése, amelyet Tallinn rendkívül súlyos fenyegetésnek tekint a nemzeti szuverenitásra nézve.
Kristen Michal észt miniszterelnök szerint a légtérsértés nem elszigetelt incidens, hanem annak a folyamatos nyomásgyakorlásnak a része, amelyet Moszkva évek óta gyakorol a balti államokkal szemben. Michal hangsúlyozta: az ország biztonsága és a nemzetközi jog tisztelete megköveteli a határozott fellépést.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülése várhatóan feszült légkörben zajlik majd, hiszen az orosz fél minden bizonnyal tagadni vagy relativizálni próbálja a vádakat. Ugyanakkor Észtország lépése erős üzenetet hordoz: a kisebb államok is képesek nemzetközi szinten hallatni a hangjukat, ha szuverenitásukat fenyegetik.
A balti ország emellett a NATO-hoz is fordult. Michal bejelentette, hogy Észtország kezdeményezi az Észak-atlanti Szerződés 4. cikkének aktiválását. Ez a rendelkezés kimondja, hogy a tagállamok konzultációra kötelesek, ha bármelyiküket fenyegetés éri. A lépés célja, hogy a szövetség közösen értékelje a helyzetet, és adott esetben megerősítse a védelmi intézkedéseket a térségben.
A mostani helyzet újabb próbatétel lehet a NATO és Oroszország kapcsolatában. A balti államok számára egyértelmű, hogy minden légtérsértés nemcsak egy ország, hanem az egész szövetség biztonságát is veszélyezteti.
Van véleményed? – Írd meg kommentben!
Szerinted a NATO keményebb katonai jelenléttel kell, hogy reagáljon az orosz légtérsértésekre, vagy inkább a diplomáciai eszközök jelenthetnek megoldást?
