Vannak helyek, ahová évszaktól függetlenül érdemes ellátogatnunk, de tavasszal a nyíló természet talán még festőibb hátteret nyújt a szemlélődéshez, kikapcsolódáshoz.
Ha pedig arra vágyunk, hogy egyenesen földöntúli, netán meseszerű élményben legyen részünk, akkor az általunk összegyűjtött látnivalókat mindenképp vegyük fel a bakancslistánkra.
Itt ugyanis a Holdon, a Marson, vagy egyenesen egy fantasyban, mesebeli helyen érezhetjük magunkat, ahol még arra is látunk esélyt, hogy tündérek, vagy egyenesen egy sárkány nézzen velünk szembe – persze kizárólag a barátságos fajta.
1. Gánti bauxitbánya: akár a Marson
Gánt mellett a földtani parkban bolyongva úgy érezhetjük magunkat, mintha a Marson tennénk egy sétát. Ezt a sajátos lehetőséget látták meg a népszerű netflixes sorozat, a Vaják készítői is, és választották forgatási helyszínül az egykori bauxitbányát. Jó hír, hogy bárki ellátogathat az impozáns helyszínre, és bejárhatja a látványos tanösvényeket. Idén már készen várja az új fogadóépület is a látogatókat.
Gánti Mars Expedíció a Vértesben
Az egykori bauxitbánya külszíni fejtése igazi marsbéli táj a Vértes hegységben, Gánt határában. Az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park kihagyhatatlan látnivaló annak, aki azon a vidéken jár, de egyszer érdemes minden magyarnak felkeresnie.
Informatív tanösvény kalauzolja végig a területen a látogatókat. A gánti szabadtéri geológiai múzeum fantasztikus hely, geológiában teljesen járatlan látogatók számára is maradandó élmény a hullámzó vörös lankákon sétálgatni, a számtalan, izgalmas fotótémában bővelkedő hatalmas katlanban kalandozni.
A bánya története
Gánton 1920-ban bukkantak a jelentős karsztbauxittelepre. A külszíni bányát 1926-ban nyitották meg. Az 1930-as években a világ egyik legismertebb bauxitbányája volt, de mára kimerült. A II. világháború idején teljes kapacitását Németország foglalta le hadiipara számára. A bánya csúcstermelése 1953-ban, 600 000 tonna volt. Egymás után nyitották meg a különböző külszíni fejtéseket, öt helyen is bányásztak bauxitot Gánt határában. Az 1980-as évekre a telepek kimerültek, 1987-ben pedig meg is szűnt a kitermelés. Azóta a Vértes oldalában lévő hatalmas, felszakított sebeknek tűnő fejtéseket rekultiválták, több-kevesebb sikerrel visszaadták őket a természetnek. A jelenleg látogatható, a 80-as években nyitott külszíni fejtés kivételével, ahol létrehozták a páratlan szabadtéri geológiai múzeumot.
A tanösvény
A 13 állomásból álló, 3,5 km hosszú tanösvény egy kellemes sétával 1-1,5 óra alatt végigjárható, az új látogatóközpont megnyitásával már csak nyitvatartási időben, belépőjeggyel látogatható. Az ismertető táblákkal jelzett útvonalon betekintést nyerhetünk a környék földtörténeti múltjába, megtudhatjuk, hogyan jött létre a gánti bauxittelep, milyen ásványok találhatók a telepen, és olyan szép magyar szavakat is megtanulhatunk, mint pl. a fekübörc.
Akit nagyon lefárasztanának a geológiai szakkifejezések, esetleg nehezen tudja maga elé képzelni az évmilliókkal ezelőtti Pannon-tenger feledhetetlen látványát, az is garantáltan jól érzi magát a kissé az amerikai vadnyugatra emlékeztető tájon. A tanösvény 10. állomásától nyílik a legátfogóbb kép a látványos bányaudvarra.
Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum
A bányagödör szélén a mesterségesen kialakított tárnában és udvarán alakították ki az érctelep felfedezőjéről elnevezett múzeumot. A vágatban bányászati szerszámokat, eszközöket, régi fényképeket láthatunk, az udvaron két hajdani bauxitszállító mozdony is helyet kapott.
2022-re felépült a bánya peremén az új fogadóépület is, melyben kulturált mosdókat is találunk.
Gyakorlati tudnivalók
- Megközelítés: Autóval Gánt felől érkezve, a falutól 3 km-re, az út jobb oldalán találjuk az ingyenes parkolót. Onnan indul a tanösvény is.
- Nyitvatartás: Az új látogatóközpont átadása óta a terület körül van kerítve, a tanösvényt is csak nyitvatartási időben, belépőjegyet megváltva lehet látogatni! Március 10-től Keddtől vasárnapig, valamint munkaszüneti napokon 10-18 óra között tart nyitva.
- Belépődíj: Múzeum, tanösvény: 1000 Ft/fő, diák/nyugdíjasjegy: 500 Ft/fő
2. Fóti homokbánya: a Holdon járunk?
Budapesttől egy karnyújtásnyira, Fóton, található ez a minisivatag, ami tulajdonképpen egy már nem üzemelő homokbánya. Látványra olyan ez a hely, mint egy földöntúli, holdbéli táj, a crossmotorosok és quadosok kedvenc pályája lehet ez, hiszen bővelkednek keréklenyomokban. A helyszín egyébként rendszeres forgatási helyszín is, az HBO például itt épített fel egy komplett arab várost.
A fóti homokbánya két krátere közül az egyik teljes sivatagi, míg a másik növényzettel szegélyezett tőzegláp. Az egykori bánya nemcsak kedvelt kirándulóhely, de forgatások és fotózások kedvelt és népszerű helyszíne is egyben. A hely könnyen megközelíthető, olyan, mint egy megelevenedett sivatagi táj a Hold felszínén – bár ott még nem jártunk. Előnye, hogy bárki szabadon látogathatkja, a térképen pedig itt található.
3. Pilisborosjenő: Teve-szikla
Budapesttől kevesebb mint félórányi autóútra, a Pilis délkeleti lábánál fekvő Pilisborosjenő környéke is bővelkedik „földöntúli tájakban”, vagyis arra emlékeztető helyszínekben. A Dunántúli-középhegységhez tartozó, Teve-szikla névre keresztelt, függőleges sziklaformáció kedvelt úti cél és fotópont, oldalról ugyanis a legmagasabb csúcs kétpúpú tevét formáz. Az erodálódott dolomittornyok naplementében lenyűgöző látványt nyújtanak: a sziklaképződmény vöröses színben ragyog a kőzetekre kicsapódott vastartalom következtében. A 220 millió évvel ezelőtt képződött dolomitszikla tetejéről lenyűgőző panoráma tárul elénk. A hely ugyancsak szabadon látogatható.
4. Esztergom, Tündérkapu: a tündék rejtekéhez jutunk?
A Pilis északi részének legnyugatibb felén, a Nagy-Strázsa-hegyen található a szabad szemmel már messziről jól látható Strázsa-barlang sziklaboltozata, amelynek varázslatos előcsarnokát nem véletlenül nevezik Tündérkapunak.
A Kis-, és Nagy-Strázsa-hegy a Pilis északi és egyben legnyugatibb részén, Dorog és Esztergom között, 233, illetve 303 méter magasságba emelkedik. A monda szerint nevük Esztergom 1595-ös sikertelen ostromához kötődik, amikor Mansfeld Károly elfoglalta és erős őrséget, vagyis strázsákat állíttatott oda.
A Tündérkapu vagy Angyalszáj elnevezést a 290 méteres magasságban kialakult barlang bejáratánál megfigyelhető, égre néző ablakai és csipkézett kőhídjai miatt kapta, mintha csak mesebeli lények rejteke lenne a hely. Egy pillanatra azt hihetjük itt, ha átlépünk valamelyik képződményen, egyenesen Doriathba, a tündék őshazájába jutunk.
A barlang kialakulása a termálforrások tevékenységével hozható összefüggésbe, mivel a lehulló csapadék a kőzetrepedések mentén a mélybe szivárgott és ott felmelegedett. A törésvonalak mentén aztán a feláramló melegvizes, kénsavas oldatok jelentékeny oldó munkát végeztek. Ilyen hévízfeltörések hozhatták létre 1–2 millió évvel ezelőtt a környék barlangjait. A Strázsa-barlang előcsarnokának hatalmas gömbfülkéit, kioldásait is a hévizek alakították ki.
Évtizedekkel ezelőtt közel száz évig katonai lőtérként funkcionált, ezért szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. Egyedülálló növényvilága és barlangjai miatt a Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett területei közé tartozik.
5. Tatabánya, Szelim-barlang: sárkányt is láthatunk?
A Gerecsében hat fokozottan védett barlang is van, ezek közül az egyik a Szelim-lyuk vagy Szelim-barlang. A 45 méter hosszú és 18 méter magas, hatalmas üreget könnyű felismerni a tetején található ablakokról. Nem véletlen, hogy a Netflix itt forgatta népszerű sorozatának, a Vaják első évadának az egyik, nevezetesen a hatodik epizódját, a sárkánybarlangosat, hiszen a hely tényleg olyan, hogy minden pillanatban várjuk, előbukkanjon a mélyből valami csodalény, netán egy sárkány…
Megközelítése
Tatabánya jelképétől, a fémből készült Turul szobortól egy kényelmes parkerdei sétaút vezet a Szelim-barlanghoz, a piros turistajelzésen haladva. Útközben kis geológiai bemutatót is láthatunk a környék hegységeit alkotó jellegzetes kőzettípusokról. Pár perc után egy elágazásnál a bal oldali utat válasszuk, ez jelzetlen, de nem lehet eltéveszteni, egyenesen a barlanghoz vezet. Rövidesen elérünk egy elágazáshoz, itt a jobb oldali ösvényt válasszuk, ahol is elhaladunk majd egy bekerített, hatalmas gödör mellett, ez már a barlang egyik kürtője. Egy lépcsősoron ereszkedhetünk le a barlang egyik bejáratához, ahol kellemes hűvös fogad a kánikulában is.
A barlang története
A barlangot az itt talált őskori leletek (ősembercsontok, szerszámok, tűzrakóhely) tették ismertté. Ma már a leletek múzeumokba kerültek, de a tágas, impozáns, világos barlang látványa így is lenyűgöző. Két nagy kürtőjéből kapja a fényt, egyik bejárata pedig egy hatalmas lyuk, még az autópályáról is látható. A barlang előtti részről káprázatos kilátás terül elénk. A barlang „teraszától” is visszamehetünk a Turulhoz vezető útra, egy meredek sziklapárkányon keresztül, ha bevállalósok vagyunk, és nincs tériszonyunk.
A Szelim-barlang elnevezéséről több legenda is szól, az egyik szerint a török Szulejmán szultán seregének közeledtére a barlangba rejtőzött a környék lakossága. A törökök ezt észrevették, lezárták a területet, és nemes egyszerűséggel az emberekre gyújtották a barlangot, ahol mindenki odaveszett. A barlang ingyenesen látogatható.
6. Fehérszék: ismét a Holdra csöppentünk?
Nógrád megye legkeletibb csücskében, a Mátranovák centrumától 20 percnyi sétával elérhető képződményért érdemes alapos túrát tenni a környéken, míg megtaláljuk az erdővel körülvett, kopár feszínű, buckákkal telehintett hófehér hegyhátat, ami a Fehérszék nevet viseli. Az árkokkal, vízmosásokkal sűrűn díszített riolittufa felszínén végigsétálni tényleg holdbéli élmény, de a környező vidékre nyíló kilátás is megéri az erőfeszítést. A hely szabadon látogatható, betartva a tájvédelmi helyek túrázók számára előírt javaslatait, erről itt írtunk.
7. Tar: Fehérkő-bánya
Hogy milyen mesés és gazdag kirándulóhely a Mátra, arról többek között az is tanúskodik, hogy ha már a mátranováki Fehérszéken, félórányi autóútra újabb csodára lelhetünk. A Kárpát-medence őstörténetének egy kiemelkedő emléke fogad itt minket, Tarnál: a Fehérkő-bányában található dácittufa. Az égbe nyújtózkodó, függőleges, sima sziklafalakat, melyek a mai napig őrzik a fejtés és a bányamunka emlékeit, már messziről jól lehet látni. Megközelítése a túrázók tapasztalatai alapján némi időt és türelmet vesz igénybe, a bányához vezető útvonalat visszahódító természet miatt.
A Kárpát-medence őstörténetének egyik fontos emléke ez, és nemcsak a kirándulók, de a geológus hallgatók egyik kedvelt úti célja is egyben.
Látogatása ingyenes.
Címlapkép: Getty Images
