A maga 4500 évével a legrégibb létező egyiptomi kézirat. A Kheopsz piramis építésében részt vett egyik munkafelügyelő feljegyzéseit tartalmazza…
Akik abban reménykedtek, hogy idegen lények, vagy az ókori istenek segédkeztek a hatalmas ókori építmény létrehozásában, azok csalódni fognak. Semmi ilyesmit nem tartalmaz az ősi kézirat… A papirusz a piramisépítők és a követ szállító kikötői munkások hétköznapjaiba enged betekintést…
A 4500 éves, Kheopsz (Hufu) király idejéből származó, havi jelentéseket tartalmazó papiruszokat 2013-ban fedezte fel a Pierre Tallet és Szajed Mahfúz vezette francia-egyiptomi expedíció egy addig ismeretlen ókori kikötőben, a Vörös-tenger partján, Szueztől 120 kilométerre délre, a Dzsarf-vádi térségében. – írja az MTI.
Az egykori kikötőben negyven papiruszt találtak, a hieroglifákkal telerajzolt dokumentumok sokat elárulnak az akkor élt emberek életmódjáról, jogairól és kötelességeiről. Néhány papiruszon látható a dátum, miszerint az Egyiptomot 4500 éve irányító Kheopsz, a IV. dinasztia második királya uralkodásának 27. évében írták.
Ezzel bizonyossá vált, hogy Kheopsz több mint 26 éven át állt Egyiptom élén. A papiruszok megtalálásáig csak kevés és egymásnak ellentmondó információ állt rendelkezésre a leghíresebb egyiptomi piramisépíttetője uralkodásának időtartamáról.
A kikötőben dolgozó, onnan építőanyagot Gízába szállító munkások csaknem ugyanazok voltak, akik a Gízai Nagy Piramist, Kheopsz fáraó síremlékét építették – mondta a megnyitón Háled al-Anani műemlékvédelmi miniszter.
Ezek az Egyiptomban valaha is fellelt legrégebbi szövegek – mondta az AFP-nek Szajed Mahfúz, aki egyiptomi részről irányította a felfedezést tevő expedíciót. Mint elmondta, a papiruszokat „több mint ezer darabra törve” találták meg.
Az Egyiptomi Múzeumban központi helyen állították ki a napokban papiruszok legjelentősebbikét, ami egy Merer nevű középszintű tisztségviselőtől származik, aki matrózok egy 40 fősre tehető csoportját irányította. A Merer-naplónak nevezett töredék két, eredetileg 1,5 x 2 méteres papirusz maradványa.
Naplójában ez a munkafelügyelő napról napra beszámol a beosztottai által végzett munkáról, arról, miként szállították a mészkőtömböket a Nílus keleti partján fekvő Turából a Níluson és a csatornákon át a Gízai-fennsíkra az épülő Kheopsz-piramishoz.
A feljegyzésből kiderül, hogy Ro-Se Hufu néven létezett egyfajta logisztikai központ, amely a piramis építéséért felelős Ankh-Haf vezír, Hufu király féltestvére parancsnoksága alatt állt.
A kikötőbe bronzzal és egyéb fémekkel megrakott hajók érkeztek a Sínai-félszigetről. A régészek a munkásoknak helyet adó szállások maradványaira is bukkantak, és találtak sziklába vájt barlangokat, köteleket, szerszámokat, valamint kőtömböket is, amelyekre Kheopsz nevét írták vörös tintával.
A Dzsarf-vádi kikötő, a világon valaha talált legrégebbi ilyen létesítmény újabb bizonyíték egyiptomi régészek szerint arra, hogy Kheopsz fáraó nagy uralkodó volt, uralkodása idején fejlett és jól szervezett közigazgatás működött.
A két hétig tartó kairói kiállítás bevallott célja, hogy felhívja a világ – és főleg a turisták – figyelmét Egyiptom kincseire.
Forrás: Ripost
