Száz éve elfeledett dinoszaurusz lelőhelyeket fedeztek fel magyar tudósok.
A Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE-TTK Őslénytani Tanszékének munkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsoport Erdélyben, a Hátszegi-medence területén kutatott, amikor rábukkantak a páratlanul gazdag dinoszaurusz leletanyagra.
A felfedezés világszinten is egyedülállónak tekinthető, hiszen ezek a csontmaradványok a dinoszauruszok kréta időszak végi eltűnését megelőző rövid időszakba engednek betekintést. Minderről a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE Természettudományi Karának Őslénytani Tanszéke tájékoztatta az Origót hétfőn.
A lelőhelyet több mint száz évig rejtély övezte
Az erdélyi Hátszegi-medence nyugati részén még az első világháborút megelőző néhány évben végzett geológiai térképezést Kadić Ottokár, horvát származású magyar geológus és paleontológus. A szakember innen egy páratlanul gazdag, dinoszauruszok és más mezozoikumi hüllők maradványait tartalmazó leletanyagot gyűjtött be.
A KRÉTA IDŐSZAK VÉGÉT REPREZENTÁLÓ GYŰJTEMÉNYBŐL SZÁRMAZIK AZ A MARADVÁNY IS, AMI ALAPJÁN A HAZÁNK NEVÉT VISELŐ ELSŐ DINOSZAURUSZFAJT, A MAGYAROSAURUS DACUS-T LEÍRTÁK A TUDÓSOK.
A leletanyag begyűjtését követő viszontagságos történelmi események miatt a lelőhelyek pontos helyzetére vonatkozó információk jelentős része azonban elveszett, ellehetetlenítve ezzel a további őslénytani feltárásokat a területen.
A több mint százéves csendet, a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének munkatársa, Dr. Botfalvai Gábor vezetésével formálódó nemzetközi kutatócsoport felfedezése szakította meg, amely
LEHETŐVÉ TETTE A TERÜLETEN FOLYÓ ÚJABB ÁSATÁSOK ELVÉGZÉSÉT ÉS A TOVÁBBI ÉRTÉKES LELETEK FELTÁRÁSÁT.
A szakemberek legfrissebb eredményeiket a Cretaceous Research tudományos szaklapban publikálták.
Egyedülállónak tekintik ezeket a leleteket
Ahogy arról a nemzetközi kutatócsoport tájékoztatta szerkesztőségünket, a több ezer fosszíliát tartalmazó gyűjteményi anyag egyik legértékesebb részét a Kadić Ottokár által felfedezett leletek alkotják, amelyek a Magyar Bányászati Szolgálat Gerinces Gyűjteményében tanulmányozhatóak.
A MAGYARORSZÁGON ELHELYEZETT GERINCES ANYAG RÉGÓTA FOGLALKOZTATJA A NEMZETKÖZI PALEONTOLÓGUS TÁRSADALMAT,
mivel számos olyan értékes leletet tartalmaz, amelyek csak itt vizsgálhatóak.
Ilyenek a Magyarosaurusdacus törpe növésű Sauropodához, az Allodaposuchus őskrokodilhoz vagy a Kallokibotion teknőshöz tartozó maradványok, melyek első említése ehhez a leletanyaghoz köthető.
A Budapesten tárolt Hátszegi-leletanyag kiemelkedő őslénytani jelentősége már régóta nemzetközi érdeklődésre tartott számot, azonban mindig problémát jelentett, hogy ezek pontos lelőhelyei és így az egykori környezet, melyben ezek az élőlények egykoron élhettek nem volt ismert– tájékoztatta az Origót a kutatás kezdeti szakaszáról Dr. Botfalvai Gábor.
Hozzátette: a lelőhelyek újrafelfedezését az tette lehetővé, hogy nemrégiben előkerült az a térkép, amelyet Kadić Ottokár használt az ásatásai során és rajtuk egyértelmű jelöléseket találtak az egykori lelőhelyekre vonatkozóan.
Több mint száz gerinces maradványra bukkantak
Bár a térképet már korábban megtalálták, ez azonban a több mint száz évvel ezelőtti topográfiai viszonyokat tükrözte, ezért a mai térképeken a lelőhelyek beazonosítása még további nehézségekbe ütközött. Itt kapcsolódott be a kutatásba Dr. Albert Gáspár, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet munkatársa is, aki
MODERN TÉRINFORMATIKAI ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL LOKALIZÁLNI TUDTA A RÉGI TÉRKÉPEN JELÖLT LELŐHELYEK MAI HELYZETÉT.
Így már lehetővé vált az újabb ásatások megszervezése a több mint száz évvel ezelőtt felfedezett lelőhelyeken.
A több hetes terepi kutatómunka során sikerült beazonosítani a Kadić Ottokár által megkutatott lelőhelyeket, ahonnan további csontmaradványokat is sikerült begyűjteni– foglalta össze a feltárás során felfedezett maradványok jelentőségét Dr. Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem munkatársa. – A több mint száz gerinces maradvány közül kiemelhető egy összetartozó csigolyasor, mely egy Sauropoda dinoszauruszhoz tartozott, de találtunk értékes maradványokat más dinoszauruszoktól, különféle krokodiloktól és teknősöktől is.
A SZAKEMBER KIEMELTE: TUDOMÁNYOS SZEMPONTBÓL A LEGÉRTÉKESEBB FOSSZÍLIÁK MINDÖSSZE NÉHÁNY MILLIMÉTER NAGYSÁGÚAK.
Ezekre Magyar János bukkant rá a leletek preparálása során; a kisméretű maradványok ugyanis emlős fosszíliák, így ezek a leletek a Hátszegi-medence legidősebb emlősmaradványainak tekinthetők.
Ez a Hátszegi-medence egyik legidősebb dinoszaurusz lelőhelye
A csont- és fogmaradványokat geokémiai elemzésnek vetették alá, hogy minden kétséget kizáróan bebizonyítsák, az új gerinces maradványok ugyanazokról a lelőhelyekről származnak, mint a gyűjteményben található csontok.
A MARADVÁNYOKBÓL KIMUTATHATÓ NYOMELEM-ÖSSZETÉTEL ALAPJÁN TOVÁBB ERŐSÖDÖTT AZ A KÉP,
hogy a frissen begyűjtött maradványok, ugyanarról a területről származnak, mint ahol Kadić Ottokár végezte az ásatásait több mint száz évvel korábban.
Az elvégzett geokémiai, földtani és őslénytani kutatások rávilágítottak arra, hogy a vizsgált leletanyag a Hátszegi-medence egyik legidősebb dinoszaurusz lelőhelyét képviseli– foglalta össze Dr. Botfalvai Gábor a kutatás főbb eredményeit. – Mindez nélkülözhetetlen segítséget nyújt a kréta időszak végi kihalási eseményt megelőző rövid időszak ökológiai folyamatainak behatóbb megismeréséhez.
A paleontológus szerint az elért eredményeknek köszönhetően sikerült tisztázni azokat a rétegtani, ökológiai és evolúciós kérdéseket is, amelyek már hosszú ideje fennálltak ezzel a páratlanul gazdag és őslénytani szempontból nagyon értékes leletanyaggal kapcsolatban, és lehetővé teszi modern őslénytani kutatások folytatását valamint az újabb leletek felkutatását a területen.
