A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 2018. január 1-jétől hatályos szövegét olvasva több olyan új rendelkezéssel találkozhatunk, melyek „ismerősnek tűnnek”. Ennek oka, hogy a 2003-as Art. december 31-ei hatályvesztésével több járulékkal kapcsolatos eljárási szabály visszakerül oda, ahová eredendően tartozik: a járuléktörvénybe.

Az egyik ilyen jogszabályhely az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 45/A. szakasza, amely a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemély adóhatósághoz történő bejelentkezését, illetve a kötelezettség megszűnése utáni eljárást, valamint a NAV, illetve az egészségbiztosítási nyilvántartást vezető szerv közötti együttműködést szabályozza.

Adózás. Kép: Hirmagazin.eu

Az ezzel kapcsolatos előírásokat jelenleg még a 2003. évi XCII. (régi Art.) 20. § (6)-(10), illetve (7a)-7(c) bekezdésében találjuk. E szabályok szinte módosítás nélkül kerültek átemelésre a Tbj.-be.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személynek a járulékfizetési kötelezettségét, illetve annak megszűnését változatlanul 15 napon belül jelentenie kell a NAV-hoz.

Nem kell viszont semmit sem tennie annak a kötelezettnek, akinek a fizetési kötelezettsége biztosítással járó jogviszony létesítése miatt szűnik meg, feltéve, hogy biztosítottként azt a hatósághoz az Art.-ban foglaltaknak megfelelően bejelentették.

Forrás: NAV, adozona

Képek: Hirmagazin.eu