A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján most nem a munkavállalók diktálnak a piacon, épp ellenkezőleg, a munkaadók, a cégek érezhetik magukat inkább nyeregben. A munkakeresés időtartama átlagosan ma közel kilenc hónap, és ismét nő a munkanélküliek száma. Szakértőkkel néztünk az adatok mögé, hogy megértsük, pontosan mi is történik a munka világában.
Nem kevés szorongásra adhat okot a mára kialakult hazai munkaerőpiaci trend, miszerint ismét nő a munkanélküliek száma: miközben egyre több az aktív munkakereső, úgy csökken a betöltésre váró pozíciók aránya. A legújabb KSH adatok szerint az év első három hónapjában a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 30 ezer fővel, 229 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt. A munkakeresés átlagos időtartama közel 9 hónap volt.
- A férfiaknál a munkanélküliek száma 126 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal 4,8 százalékra emelkedett.
- A nőknél a munkanélküliek száma 103 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal 4,4 százalékra növekedett.
Már informatikusnak lenni sem életbiztosítás
A munkanélküliség növekedésének egyik fő oka, hogy a globális techóriás vállalatok 2023 óta és jelenleg is egy állandó leépítési folyamatban vannak, ami több százezer informatikai területen dolgozót érintett az utóbbi másfél évben. Ennek hatása pedig erősen érezhető Magyarországon is, miután a szektor optimalizálni kezdte a 2022-ig folyamatos bővülés alatt álló munkavállalói állományát – mondta a szakértő.
A fejvadász cég munkatársa szerint az szintén a munkaerő nagy arányú felszabadulásához vezetett, hogy mostanra lezárultak, okafogyottá váltak a pandémia kikényszerítette digitális fejlesztési projektek, melyeket az otthoni tanulás és/vagy munkavégzés követelt meg. Pethő Anikó szerint e mellett mára a webshopok számának növekedése és maga az e-kereskedelem műfaja is elért egyfajta platót, ami akkor komoly szikrát kapott a bezárkózó, karanténos időszakban.
Abban nincs semmi meglepő, hogy a munkanélküliség rendszerint a fiatalabb, kevesebb tapasztalattal rendelkező munkavállalókat, jelölteket éri utol, akik a karrierjük elején járnak és ennek megfelelően kisebb kapcsolati hálóval bírnak. Ugyanakkor Pethő Anikó az Economx-nak beszélt arról is, hogy az utóbbi időben ezeknek a pozícióknak a létjogosultságát megkérdőjelezve, közép-és felsővezetői szinteken is egyre nagyobb arányban történnek állásvesztések.
Az Aarenson Consulting saját tapasztalatai és felmérései alapján a távozó vezető kolléga feladatait 40 százalékban cégen belül a megmaradt csapattagok közt osztották szét. A szakértő hozzátette: a munkanélküliségi statisztikák adatait elemezve számolni kell azzal a réteggel is, akik hivatalosan regisztrált munkanélküliként nem is akarnak megjelenni a munkaerőpiacon, mint bejelentett munkavállaló: ők jellemzően a szürke, fekete gazdaságban idénymunkát, alkalmi munkát vállalnak.
Elhúzódó munkakeresés
Hogy miért pont kilenc hónap a munkakeresés átlagos időtartama, részben abból is adódik a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint, hogy egy nyitott pozícióra ma jóval több jelölt pályázik. A cégek pedig minimalizálva a kockázatot, jobban, alaposabban megszűrik a leendő munkatársakat. Mivel épp inkább munkaerőkínálati piac van egyes szektorokban, így a kiválasztás folyamata is elnyúlhat. Eleve azért is kevesebb munkakört hirdetnek meg, mert időközben megerősödtek a vállalatokon belüli ajánlórendszerek és a kapcsolati hálón belüli információmegosztások. Vagyis ilyen módon számos nyitott pozíció eleve „nem is kerül nyilvánosságra.”
A piac az újraindulásra vár
A meghirdetett állások és a munkavállalói jelentkezések számában valójában 2022 második negyedévében történt meg a nagy fordulat, amikor a meghirdetett állások száma lecsökkent, a munkavállalói aktivitás pedig megerősödött. Ennek a hatásai jelenleg is érezhetőek a munkaerőpiacon, bár a két oldal azóta közeledett egymáshoz – jellemezte az aktuálisan uralkodó munkaerőpiaci trendeket a piackutatási és üzletfejlesztési szakértő.
A Profession legutóbbi, frissen publikált kutatása a továbbra is aktív munkavállalói jelenlétet úgy számszerűsíti, hogy az előző negyedévhez hasonlóan 2024 első három hónapja alatt közel 20 százalékkal több jelentkezés történt, mint egy éve. Szinte minden vármegyében lelassult a munkaerő-felvétel, Nógrád és Bács-Kiskun kivételével mindenhol nőtt a jelentkezések száma, legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnokban, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Baranyában.
További beszédes adatok a negyedéves felmérésből:
- továbbra is kevesebb az aktivált álláshirdetés, mint tavaly ilyenkor;
- 2024 első negyedévében összesen 11,3 százalékkal csökkent a betöltésre váró pozíciók száma az előző év azonos időszakához képest a Profession.hu-n;
- négy megye kivételével az ország többi területén mindenütt alacsonyabb a betöltésre váró állások száma, mint egy évvel korábban;
- a legjelentősebb csökkenés Nógrád (-36,2 százalék), Veszprém (-25,2 százalék) és Komárom-Esztergom (-22,4 százalék) megyékben történt;
- országos átlagban a legnagyobb visszaesés a HR, a munkaügy területén történt, ahol 26,3 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg az egy évvel korábbihoz képest;
- mérsékeltebb a lassulás a gyártás, a termelés (-19,6 százalék), a fizikai, segéd és betanított munka (-18,3 százalék) szállítás, beszerzés, logisztika (-17 százalék), valamint a mérnök (-17 százalék) területeken zajló toborzásban;
- ezzel szemben gyarapodtak a meghirdetett pozíciók a marketing, média, PR (+2,6 százalék) és a közigazgatás (+10,8 százalék) területén.
- Budapesten a legtöbb szakmában csökkent az álláshirdetések száma, leginkább a HR, munkaügy (-30,3 százalék), a bank, biztosítás, bróker (-23,2 százalék) és a mérnök (-19,6 százalék) kategóriákban.
2024 a növekedést tervező cégek éve lesz
Annak, hogy országosan 19,6 százalékkal nőtt jelentkezések száma 2024 első negyedében az előző év azonos időszakához mérten, nem meglepő a mozgatórugója. Ez nem más, mint az egyre növekvő bérigény. „A jelenlegi inflációs környezetben a leértékelődött bérek reálértéke az embereket új lehetőség keresésére kényszeríti, ha aktuális munkahelyén nem reagálnak a megváltozott helyzetre” – mondja a szakember.
A munkaerőpiaci szakértő arról is beszélt, hogy év eleji felmérésük alapján a cégek döntő többsége, 82 százaléka idén nem számít dolgozói létszámcsökkenéssel, miközben több mint harmaduk, 37 százalékuk stagnálással kalkulál, 45 százalékuk azonban bővüléssel. Ehhez jelenleg kedvező munkaerőpiaci környezet kínálkozik, és az első három hónapban tapasztalt fokozott munkavállalói aktivitás várhatóan kitart még az év során is.
Ez most az 5 legfontosabb képesség a munkaerőpiacon
Ma már nem lehet az iskolapadból kiszabadulva hátradőlni, különben könnyen koppanhatunk. Mutatjuk, most épp milyen képességekkel érdemes rendelkezni munkavállakóként, ahhoz, hogy keresett kollégák legyünk.
