A Bodrog partján fekvő kisváros, Sárospatak kedvelt célpontja az Északkelet-Magyarországot felkereső turistáknak. A település a Református Kollégium és a Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar révén gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik, a folyó és a hegyek természetjárásra adnak alkalmat.
A város közepén pedig – a part mentén – ott áll az igényesen helyreállított Rákóczi-vár, mely a legtöbb látogatót vonzza e helyre.
Ezen a stratégiailag fontos átkelőhelyen már az államalapítás után kialakult egy település, mely királyi, királynéi szálláshelyül is szolgált. Patak előbb Imre királytól kapott városi privilégiumokat, melyeket utóbb I. Károly is megerősített.
A tatárjárás után a XIII. században egy lakótornyot emeltek a jelenlegi helyen, melyet az évszázadok során különböző módokon erősítettek meg. A husziták 1440-ben elfoglalták, tőlük majd tíz év elteltével tudták csak visszavenni Mátyás király hadvezérei.
A XVI. század kezdetén Patakot a Pálóczy család birtokolta. Amikor azonban Pálóczy Antal 1526-ban elesett a mohácsi csatában, birtokaira Perényi Péter koronaőr tette rá a kezét, aki utóbb a Ferdinánd királlyal történt tárgyalásai során elérte, hogy örökbirtokul meg is kapja.
A jelentős jövedelmekkel rendelkező főúr 1534 után szinte teljesen átalakította az addigi épületeket, így ekkor épült a Vörös-torony és a hozzá csatlakozó palotaszárny is, a várat pedig fallal kerítették körül. A munkálatok fia, Gábor idején is folytatódtak, majd annak fiúörökös nélkül bekövetkezett halála után Dobó Ferenc is gondot fordított az erődítmény karbantartására.
A birtokot 1617-ben I. Rákóczi György szerezte meg a Lórántffy Zsuzsannával kötött házassága révén. Ekkortól számíthatjuk Patak fénykorát, mert ismét jelentős építkezések, bővítések kezdődtek. Többek közt bővítették a Vörös-tornyot, a palotát, megépítették a látványos Lórántffy-loggiát, a külső védműveket olaszbástyával erősítették meg.
Ebben az időben alakították ki a híres Sub Rosa erkélyszobát. Itt a mennyezetet díszítő rózsamotívum alatt (sub rosa) tanácskoztak a hagyomány szerint a Wesselényi összeesküvés résztvevői, köztük I. Rákóczi Ferenc. A szervezkedés lelepleződése után Rákóczi ugyan elkerülte a halálbüntetést, de Patak várát császári katonaság szállta meg.
Ezután viszontagságos idők következtek, az erődítményt Thököly kurucai foglalták el, később Tokaji Ferenc felkelői, majd a megtorlás során ismét az uralkodó katonái, akik a védműveket felrobbantották.
A Rákóczi szabadságharc idején egészen 1710-ig tartották birtokukban a felkelők, a fejedelem maga is gyakran tartózkodott itt, ide hívta össze az 1708. évi országgyűlést is.
A szabadságharc bukása után a várat birtokba vevő ausztriai főnemesi családok a XIX. század során helyrehozatták, és részben barokk stílusban átépíttették. A külső védművek megmaradt köveit pedig – mint annyi más helyen – a lakosság építkezésekhez használta fel.
A második világháború után az állam tulajdonába került az épületegyüttes, és megkezdődött régészeti feltárása, helyreállítása. Falai között ma múzeum működik, mely a vár, illetve a Rákócziak történetét, a környék néprajzát és más érdekességeket mutat be.
Hazánk északkeleti vidékén, a Bodrog folyó mentén terül el Sárospatak városa. Perényi Péter földesúr 1534-ben itt emeltetett magának lakótornyot és palotát.
Az idők során magáénak vallhatta az egri várkapitány fia, Dobó Ferenc, majd rövid ideig Balassi Bálint, aki titokban feleségül vette Ferenc úr leányát, Krisztinát, ezzel formálva jogot a váruradalomra.
Később a Lórántffy família birtokolta, ahová benősült I. Rákóczi György, így lett végül Rákócziaké Sárospatak. A vár ekkoriban nyerte el végső formáját, lakórészeit a reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint átalakíttatták. A kuruc felkelés megtorlásaként egyes részeit felrobbantották a császári csapatok, de a palotaszárny – mivel mindvégig lakták – megmaradt épségben. Az ódon falak között Vármúzeumot rendezetek be.
A nép ajkán számos legenda maradt fenn az ódon várról, természetesen a legtöbb a „nagyságos fejedelemhez” II. Rákóczi Ferenchez köthető. Az egyik szerint, amikor a labancok üldözőbe fogták a kurucok fejedelmét, hogy megtévessze üldözőit, a patkót fordítva verette fel a lovának lábaira. Így a császári katonák az ellenkező irányba vágtattak, miközben a fejedelem biztonságba jutott.
GPS koordináták: 48.319 / 21.5664
Cím: SárospatakSzent Erzsébet út 19.
Tel: (+36) 47 311-083
E-mail: rakoczi.sarospatak@museum.hu
Web: www.sarospatak.hu
