A szárazság miatt a növénybetegségek – a lisztharmat kivételével – továbbra sem terjednek, egyre több kártevő miatt kell azonban beavatkozni.
Az elmúlt időszak időjárását továbbra is a tartós és egyre súlyosbodó szárazság jellemezte. A nappali hőmérséklet az évszaknak megfelelően általában 15-20 °C körül mozgott, de éjszakánként csak néhány fokra voltunk a talaj menti fagyoktól. Sokat sütött a nap, ami a virágzó növények számára kedvező feltételeket teremtett a beporzáshoz. A szárazság miatt a betegségek megjelenése és terjedése a lisztharmatgombák kivételével továbbra sem időszerű, ahhoz valamennyi csapadékra lenne szükség, viszont egyre több kártevő okoz beavatkozást igénylő növényvédelmi problémát.Az almafalisztharmat most még elsősorban primer fertőzés formájában van jelen, főként az arra érzékeny fajtákon. A fertőzés a hajtások 2-5%-át érinti,
de ez a mérték is elegendő lehet a másodlagos hajtásfertőzés elindításához párás és meleg időjárás esetén.
A levélpirosító almafa-levéltetű lecsengőben van, friss fertőzés már nem tapasztalható. Helyette feljövőben a zöld almafa-levéltetű, mely jelenleg a hajtások 2%-án fertőz, illetve már takácsatkákat is megfigyelhetünk a levelek mintegy 5%-án. Elhanyagolt és idős gyümölcsösökben látványosa terjed a vértetű, már a fiatal hajtások közelében is megfigyelhetők friss, vattaszerű tünetek a fákon.
A fák elvirágzása után azonnal radikális beavatkozás szükséges, máskülönben kezelhetetlenné válik a fertőzés.
Körtén most még nincs varasodásra utaló tünet, de helyette szórványosan, főként kiskertekben már látni körterozsdát és a körtelevél-gubacsatka levéltüneteit. A körte-levélbolha minden fejlődési alakja megfigyelhető, mellette látványos tüneteket okoz a hajtáshervasztó darázs is.
Csonthéjas gyümölcsű fáinkon az őszibarack tafrinás levélfodrosodása már nem produkál friss tüneteket, de érzékeny fajtákon 20% körüli a hajtásfertőzés nagysága. A barackmoly okozta hajtáscsúcs-elhalás mértéke mintegy 15%-ra tehető. Őszibarackon, kajszin és szilván a levéltetvek egy hét alatt a szórványos fertőzésből nagy kolóniákká szaporodtak föl a hajtások 2-10%-án. Meggyen a száraz idő ellenére már 1-2%-ban fertőzi a hajtásokat a monília, de csapadék esetén súlyosbodás várható, illetve más csonthéjasokon is megjelennek a betegség tünetei.
Dión a lassú fakadás ellenére helyenként látványos, védekezésre okot adó lombveszteséget okoznak a levélbarkók.
Mellettük már várható a szemölcsös és nemezes gubacsatka első tüneteinek megjelenése.
Szőlőben a tripszekből a sárga ragacsos fogólapok heti fogása 14-16 darab, de az arasznyi hajtásokon már jól láthatók a szőlőben károsító levél- és gubacsatkák tünetei. A feromoncsapdák már fogják a tarka szőlőmoly első egyedeit, a háromnaponkénti fogás 8 darab csapdánként.
A fajspecifikus feromoncsapdák most legnagyobb tömegben a keleti gyümölcsmoly lepkéit fogják, de növekvő egyedszámban repülnek a csapdákba az almamoly hímjei is. A levélaknázó molyok repülése viszont most csökkenő tendenciát mutat. A májusi cserebogár ivararány-kiegyenlítődése megtörtént, itt az ideje a kártevő elleni védekezésnek.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.
