Lassan halad a régiók egyenlőségét támogató aláírásgyűjtés. Május 7-ig egymillió aláírást kell összegyűjteni az EU hét tagállamából.
Január 5-én 40 ezer digitális aláírás gyűlt össze, papíron néhány száz. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésének lényege, hogy az EU kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, nyelvi, vallási sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
A Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet az uniós szabályozásban látja a patthelyzetből való kitörés lehetőségét. Romániai nemcsak megtagadja a Székelyföld autonómiájáról szóló párbeszédet, hanem a román költségvetési források és az uniós alapok felügyeletével anyagilag is hátrányos helyzetbe hozza a székely megyéket.
„Komoly tapasztalatunk van arról, hogy azok a területek, ahol Trianon után is megmaradt a magyar többség, és amelynek ma is a kulturális arculata magyar, ez megtartható, megőrizhető. Az utódállamoknak nem lenne szabad asszimilációs politikát folytatnia” – mondta a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Hangsúlyozta: a regionális fejlesztést az ott élők kezébe kellene adni. Ez nemzeti érdek, a magyar közösség érdeke. Ha a közösség felismeri, hogy ki kell állni emellett a cél mellett, akkor össze lehet gyűjteni a szükséges mennyiségű aláírást. Ha nem sikerül, megoldatlanul marad egy feladat az egész nemzet előtt.
Asszimiláció útján próbálják felszámolni a nemzeti közösségeket
„Románia erőszakos asszimiláció útján próbálja felszámolni a nemzeti közösségeket, az pedig ellentétes az uniós joggal, hogy erre a célra használják fel az uniós forrásokat is. Az a sajnálatos tapasztalat, hogy mind Románia, mind Szlovákia azt a játékot űzi, hogy nemcsak a központi költségvetésből származó forrásokat osztják el diszkriminatívan az adott közösségek számára, hanem az Európai Unióból érkező fejlesztési forrásokat is” – mondta Dabis Attila, a Kisebbségi Jogvédő Intézet külügyi munkatársa, a Székely Nemzeti Tanács külügyi képviselője.
Ezeknek a forrásoknak a
célja, hogy csökkentse a különböző régiók közötti fejlesztési különbséget.
Adatokkal igazolható, hogy Románia uniós csatlakozása óta növekszik Székelyföld gazdasági leszakadása, ez kifejezhető az egy főre jutó GDP-ben, Kovászna és Brassó között tizenegyszeres volt a különbség, Brassó tizenegyszer gyorsabban fejlődött, mint Kovászna – ismertette Dabis.
Hozzátette: az EU-nak már most is kötelezettsége, hogy fenntartsa a saját nyelvi és kulturális sokszínűségét. „Ezek a – Romániában, Szlovákiában látható gyakorlatok – veszélyeztetik ezt a nyelvi-kulturális sokszínűséget. Ezek fenntartásáért az Európai Unió semmit sem tesz” – fogalmazott.
A siker a magyar társadalmon múlik
A kezdeményezés sikere a magyar társadalmon múlik – hangsúlyozta Izsák Balázs. Ha összegyűlne a 600–700 ezer aláírás, az magával hozza az erdélyi magyar közösség felzárkózását, a Felvidék felzárkózását. Izsák úgy látja, hogy összegyűlhet a szükséges egymillió aláírás a három tagállamból.
„Kötelességünk felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Unió lássa Székelyföld pusztulását, hanyatlását”
– fogalmazott.
„Az aláírásgyűjtési kampányt a helyi polgárok és kis közösségek vitték a hátukon” – mondta Dabis Attila. Ha ezeknek a közösségeknek a hangja eljut a nagyobb pártokig, sok segítséget jelenthet. Hangsúlyozta, a május 7-ig tartó aláírásgyűjtés idején végig dolgozni fognak, és bíznak abban, hogy az elmúlt hat év alatt felépített hálózatuk segítségével összegyűlik a kellő aláírás.
Izsák Balázs hozzátette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Párt is felajánlotta a segítségét, csakúgy, mint a Rákóczi Szövetség, amely megszavazta, hogy segít Magyarországról összegyűjteni az aláírásokat.
A címlapfotó illusztráció.
hirado, kossuthradio, Hirmagazin.eu
