Home Főhírek Belföldi hírek Rajtunk múlik: A műanyagok ideje lejárt

Rajtunk múlik: A műanyagok ideje lejárt

Szemétszedés a bolgár tengerparton. ©FAO/Claudia Amico

5 jó tanács műanyag-függőségünk csökkentéséhez

Budapest, 2019. június 19. – A műanyagok olyan mértékben átszőtték mindennapjainkat, hogy már észre sem vesszük őket. Kényelmes. Olcsó. Kikerülhetetlen. A szomorú igazság azonban az, hogy az általunk használt műanyagok több mint 70%-át nem hasznosítjuk újra, és nagy részük végül az óceánokban vagy folyókban végzi. Becslések szerint 5 billió darab műanyag úszkál jelenleg is az óceánokban.

Legtöbbjük szabad szemmel is látható, ám egy másik típus észrevétlenül beépül az ökoszisztémába. Ez a mikroplasztik – a műanyag tárgyak 5 mm-nél kisebb darabkái, részecskéi.

Korábban ez a nagyobb műanyag tárgyak (zacskók, élelmiszer csomagolás, kötelek) felaprózódásából jött létre, ám napjainkra egyre többször már eleve mikroműanyagot gyártanak, például pelletet, port, háztartási vagy ipari célú csiszolóanyagot. Ez megtöbbszörözte a káros anyagok mennyiségét a környezetünkben.

A mikroműanyag különböző formában számtalan élelmiszerben megtalálható (sör, méz, asztali só stb.). Ám a legnagyobb érdeklődést a tengeri herkentyűk váltották ki. A legnépszerűbbeket, a halfilét és a nagy halakat vizsgálva tudósok megállapították, hogy ezekből nem jut jelentős mennyiségben mikroplasztik a szervezetbe, mert az a hal gyomrában reked. A kisebb halakat, rák- és kagylóféléket azonban legtöbbször egészben fogyasztjuk, így ezek már aggodalomra adhatnak okot. A mikroműanyagok fogyasztásának egészségügyi következményei nem tűntek ezidáig túl jelentősnek, ám a terület még további kutatásra szorul.

Függetlenül ettől, az már biztos, hogy a műanyagok használata növekszik és károsítja a vizek élővilágát. A delfinek és bálnák belegabalyodnak az elhagyott műanyag hálókba, a teknősök megeszik a műanyag zacskókat, ami eltömíti a tápcsatornájukat. A tengeri állatok belefulladnak a szemetünkbe. De, ha úgy akarjuk, véget vethetünk a műanyagok korának.

A mikroplasztik a műanyag 5 mm-nél kisebb darabkáit jelentik. Napjainkra megnőtt ezek célzott ipari előállítása, míg régebben inkább a nagyobb műanyag tárgyak felaprózódásából keletkezett. Fotó: ©Alexei Zatevakhin/shutterstock.com (B); ©Tatevosian Yana/shutterstock.com (J)

Íme 5 tipp a műanyagok használatának csökkentéséhez:

  1. Kerüljük az egyszer használatos műanyagokat

A mindennapjaink során használt műanyagok 90%-a egyszer használatos, eldobható termék: bevásárló szatyrok, műanyag csomagolás, papír pohár tetők. Az egyszer használatos műanyagok kiemelten károsak a környezetre, mivel egy zacskó lebomlásához akár 1000 évre is szükség lehet. Ezekből képződhet mikroplasztik is, illetve emlősök, halak és madarak tápláléknak gondolva el is fogyaszthatják azokat. Vegyük észre ezen műanyagok jelenlétét a hétköznapokban, és keressük helyette a tartós megoldást: vászontáska, üveg tároló, fém evőeszközök, saját bögre.

  1. Ismerjük fel a rejtőzködő mikroműanyagokat

Sok kozmetikai és szépségipari termék tartalmaz hámlasztó hatású kis műanyag részecskéket. Ártalmatlannak tűnnek, de épp a méretük miatt könnyen kicselezik a víztisztító berendezéseket és eljutnak természetes vizeinkbe. Használjunk természetes hámlasztókat, mint a zabkása vagy a só.

  1. Legyen saját vizespalackunk

Az eldobható ásványvizes és üdítős palackok teszik ki a műanyag szemét nagy részét. Több mint 480 milliárd PET palackot vásároltak 2016-ban. Ha ezeket egymás mellé tennénk, félúton lennénk a Nap felé. Használjunk kulacsot vagy újratölthető palackot. Sok helyen vannak ivókutak, ahonnan újratölthetjük ezeket.

  1. Mondjunk nemet a műanyag evőeszközökre, szívószálra, dobozokra

Néha kérés nélkül kapjuk a műanyagot. Utasítsuk vissza a szívószálat vagy a műanyag evőeszközöket. Ha étteremben elcsomagoltatnád a maradékot, kérd azt a lehető legkevesebb dobozban.

  1. Szelektáljunk!

Az általunk használt műanyagok nagy része nem kerül újrahasznosításra. Ahol erre lehetőség van, szelektálj, de közben ne feledd, még mindig azt a szemetet a legegyszerűbb kezelni, amit nem termeltünk meg.

A halfogyasztás az 1960-as évek óta a duplájára nőtt. A kereslet a tenger gyümölcsei iránt egyre nagyobb, miközben az erőforrásokat nem kíméljük. Fotó: ©FAO/Cristiano Minichiello

A fenntartható módon kezelt óceánok, folyók, halkészletek kiemelt fontossággal bírnak az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számára. A halászat és akvakultúra biztosítja a megélhetést a világ lakosságának 10-12%-nak. Az egy főre jutó halfogyasztás az 1960-as évek óta 10 kg-ról több mint 20 kg-ra nőtt 2016-ra, ami azt mutatja, hogy nagy a kereslet irántuk a természeti erőforrások kimerülése ellenére. A műanyag termékek kényelme vajon tényleg megéri, ha ennek az óceánok és a vízi élet jövője az ára? Óvjuk meg természetes vizeinket a szennyezéstől!

Számtalan tényező van, mint például a műanyagok használatának csökkentése, ami hozzájárulhat az élelmezésbiztonsághoz. Mi mind biztonságos, egészséges és tápláló élelmiszert szeretnénk fogyasztani, és a halfélék táplálkozásunk egy fontos elemét jelenthetik.

 Forrás és kapcsolat:

PLÁNTEK LEA                      

Kommunikációs munkatárs

ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)

Budapest

www.fao.org/europe

+36 1 4612035

Lea.Plantek@fao.org

ElőzőEmbercsempészek őrizetben
KövetkezőElérhető áron szívesen váltanának elektromos autóra a magyarok
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: sajtoiroda@hirmagazin.eu. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza
Exit mobile version
Megszakítás