2015 05 10 224728
Forrás: MTI | 2015. 05. 10. 21:44:00

Ezzel szemben Angela Merkel német kancellár vasárnapi moszkvai látogatásán illegitimnek minősítette Lengyelország felosztását és a balti államok szovjet annexióját, amelyekről a szovjet-német megnemtámadási szerződés titkos záradéka rendelkezett.
A két vezető a közös moszkvai sajtótájékoztatón beszélt a XX. századi európai történelemnek e kulcsfontosságú momentumáról, egy nappal a náci Németország felett az európai hadszíntéren aratott győzelem 70. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeket követően.

1939 őszén a náci Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést – az úgynevezett Molotov-Ribbentrop-paktumot – kötött egymással, amelyben semlegességről biztosították egymást abban az esetben, ha a másikat valaki megtámadná. Ezen felül a szerződés titkos záradéka felosztotta Lengyelországot a két ország között, valamint rendelkezett arról is, hogy a szovjet csapatok annektálhatják a balti országokat.

Az ötven éven keresztül letagadott záradékot csupán 1989-ben hozták nyilvánosságra Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár vezetése idején.

Részben még ma is ez a dokumentum ad magyarázatot a lengyelek és a balti államok lakosságának Oroszországgal szembeni bizalmatlanságára.

„A Szovjetunió számos erőfeszítést tett arra, hogy megfelelő feltételeket teremtsen a náci Németországgal szembeni kollektív ellenállásra, és hogy egy antifasiszta blokkot hozzon létre Európában” – mondta Putyin. „Az erőfeszítéseket azonban nem koronázta siker” – tette hozzá.

„Mihelyt a Szovjetunió szembesült azzal, hogy magára maradt Hitler Németországával szemben, lépéseket tett a közvetlen összetűzés elkerülésére, és aláírták a Molotov-Ribbentrop-paktumot” – vélte az orosz elnök.

Merkel ezzel szemben úgy vélte: „nehéz megérteni a paktumot, ha nem vesszük figyelembe a titkos záradékot”. A német kancellár hozzátette, hogy ebből a szempontból nem volt helyes és „illegitim alapokon nyugodott” a szerződés.

2009-ben az akkoriban miniszterelnöki pozíciót betöltő Putyin még így vélekedett a szovjet-német megnemtámadási szerződésről: „a náciknak a különféle szerződésekkel és paktumokkal 1934 és 1939 között megkísérelt féken tartása erkölcsileg elfogadhatatlan”.

Merkel vasárnap amiatt utazott az orosz fővárosba, hogy lerója tiszteletét a második világháború orosz áldozatainak emléke előtt.
Kép: Google