Magyarország — Amilyen nehezen melegszik fel a tavasz, olyan pusztító hőség vár ránk a nyáron. A NASA kutatói úgy számolnak, hogy az időjárási rekordok mérésének kezdete, 1881 óta ez lehet a Föld legforróbb éve.
A nagyvárosokban,különösen Budapesten már tavaly is kibírhatatlan volt a nyár /Fotó: Zsolnai Péter
Az eddigi rekorder a 2016-os év volt, 770 napsütéses órával, de ez most megdőlhet – és Budapest nagyon rosszul jár.
Az Európai Adatújságírói Hálózat (EDJNet) kutatása szerint ugyanis az európai fővárosok között Riga után Budapesten nőtt a legjobban az átlaghőmérséklet: 50 év alatt négy Celsius-fokkal lett melegebb. Vajon miért pont Budapest melegszik a legjobban? Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a kutatóknak úgy fogalmazott: a magyar fővárosban csökkent a zöldfelület, az épületek pedig nem segítenek a természetes hűtésben.
A humánmeteorológus szerint egyelőre védekezni sem lehet az extrém hőség ellen.
– Minden hőhullám más és más, akkor is, ha tényleg tartósan megmarad, ahogy a kutatók most jósolják – mondta a Blikknek Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója.
– Éppen ezért nehéz azt is megmondani, hogyan védekezzünk ellene. A szervezetünknek jó állapotban kell lennie, rugalmasnak, ekkor nagyobb az esélye, hogy ne lépjen fel egészségkárosodás. Persze, azt nem javaslom, hogy már most igyuk tele magunkat vízzel, konkrétabb tanácsokat majd akkor lehet adni, ha a hőhullám tényleg itt lesz. Fontos megjegyezni azt is, hogy az extrém hőség nemcsak az idősekre vagy a komoly betegségben szenvedőkre veszélyes, hanem olyanokra is, akik fiatalabbak és teljesen egészségesek.
A külföldi kutatók szerint bár a levegő minősége – a koronavírus miatti leállásnak köszönhetően – javult, a baj még nem múlt el.
– Most van esélyünk arra, hogy további komoly lépéseket tegyünk a klímakatasztrófa megakadályozására. A hónapok óta tartó bezártság és a gyárak leállása világszerte csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást, de más káros egyvelegek továbbra is ott vannak a levegőben. A modellezéseim azt mutatják, hogy további lépésekre van szükség – mondja Karsten Haustein, az Oxfordi Egyetem klímakutató professzora.
blikk, Hirmagazin.eu
